Katyenyin, Pavel Alekszandrovics: Сонет
Сонет (Russian)Кто принял в грудь свою язвительные стрелы Неблагодарности, измены, клеветы, Но не утратил сам врожденной чистоты И образы богов сквозь пламя вынес целы;
Кто терновым путем идя в труде, как пчелы, Сбирает воск и мед, где встретятся цветы,- Тому лишь шаг - и он достигнул высоты, Где добродетели положены пределы.
Как лебедь восстает белее из воды, Как чище золото выходит из горнила, Так честная душа из опыта беды:
Гоненьем и борьбой в ней только крепнет сила, Чем гуще мрак кругом, тем ярче блеск звезды, И чем прискорбней жизнь, тем радостней могила.
|
Szonett (Hungarian)Akit szíven talál, s mint mérgezett nyil éget A hálátlan csalás, a fondor pletykaár, De tiszta jellemét el nem veszítve jár, S az Isten képe, lám, a lángban el nem égett,
Kit fáradságos út vezet, miként a méhet, Mely mézet gyűjt s viaszt, ahol porzót talál, Az egyet lép csupán - és ím a csúcson áll, Hol jóság és erény deríti már a létet.
A tűztől az arany mind tisztábban ragyog, A hattyú hófehér, ha vízből partra szállhat, A tiszta lélek így vár újabb holnapot:
Ha bántják, üldözik, csupán erője támad, Ha lent homály borong, fent - fénylő csillagok, S ha bús a földi lét, a sír annál vidámabb.
|