Kolcov, Alekszej Vasziljevics: Öreg ember dala (Песня старика in Hungarian)

Оседлаю коня,

Коня быстрого,

Я помчусь, полечу

Легче сокола.

Чрез поля, за моря,

В дальню сторону -

Догоню, ворочу

Мою молодость!

Приберусь и явлюсь

Прежним молодцем,

И приглянусь опять

Красным девицам!

Но, увы, нет дорог

К невозвратному!

Никогда не взойдет

Солнце с запада!

Felnyergelem lovam,

Gyorslábú lovam,

Rajta elrepülök

Gyorsan, mint a sas,

Túl erdőn, mezőkön,

Messze tengerig,

Hogy beérjem ottan

Ifjúságomat.

Felveszem azt s újra

Fiatal leszek,

Újra szeretem a

Szép leányokat.

Hejh, de nincsen út a

Múlt idők felé,

Hajh, sohsem kel a nap

Fel nyugot felől.