Szolovjov, Vlagyimir: В тумане утреннем неверными шагами
В тумане утреннем неверными шагами (Russian)В тумане утреннем неверными шагами Я шел к таинственным и чудным берегам. Боролася заря с последними звездами, Еще летали сны – и схваченная снами Душа молилася неведомым богам. В холодный белый день дорогой одинокой, Как прежде я иду в неведомой стране, Рассеялся туман, и ясно видит око, Как труден горный путь и как еще далеко, Далеко все, что грезилося мне. И до полуночи неробкими шагами Все буду я идти к желанным берегам, Туда, где на горе, под новыми звездами Весь пламенеющий победными огнями Меня дождется мой заветный храм. 1884
|
Át a köd reggelén (Hungarian)Át a reggel ködén, bizonytalanul lépve, a csodás part felé kerestem az utat. Már jött a pirkadat a csillagok elébe, álmok repültek, és a titokzatos égre küldtem, az istenek felé fohászokat. S éppúgy, mint akkor is, messzi titkok honába hideg fehér napon megyek tovább magam. Szétoszlott mára köd, és szemem látva látja, milyen nehéz az út, és lelkem minden álma milyen távol került, s minden mily messze van. Éjfélig megyek én, bátran előre lépve, s a vágyott part felé keresem az utat, az ifjú csillagok ragyogta hegy elébe megyek, oda, hol a győzelem tüze égve lobog, s hol templomom szentélye befogad.
|