Gavlovič, Hugolín : 240. Kdyby večnosť konec mela, večnosťú by byť nesmela. (O pekle)

Portre of Gavlovič, Hugolín

240. Kdyby večnosť konec mela, večnosťú by byť nesmela. (O pekle) (Slovak)

Kdyby kus ocele bylo jako ten celý svet,
zetrel by ho jeden ptáček za mnoho tisíc let.
Kdyby raz za tisíc rokúv dotknul se ocele,
prišel by čas, že by ju raz na prach zetrel vcele.
Kdyby ju raz za tisíc let krídelkem pohladil,
malý by kus s pohladzením z ocele odhladil.
Mnoho vekúv by minulo, dokud by malý pták
svým krídelkem tvrdú ocel mohel zetríti tak.
Však nic menej prišel by čas, že by se to stalo,
a z tej ocele krem prachu nic by nezostalo.
A večnosť se neskonává, ale jide dále,
nikdy se neumenšuje, vždycky trvá stále.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherKalligram, Ústav slovenskej literatúry SAV
Source of the quotationŠkola kresťanská, ISBN: 978-80-8101-682-0
Bookpage (from–to)448-448
Publication date

240. Ha az örökkévalóságnak vége volna, nem lehetne örökkévalóság (A pokolról) (Hungarian)

Ha egy acéldarab olyan volna mint a világ,
ezredévek alatt elmorzsolná azt egy kismadár.
Ha ezer év során csak egyszer is érintené
az idők múlásával mégis foszlana semmivé.
Ha ezerévenként csak egyszer megsimítaná
gyönge szárnya, könnyű tolla úgy is elkoptatná.
Évek ezredére ezer ezred sorakozna
és az acél szemre még csak nem is fogyatkozna,
de győzne a madár gyönge tolla, könnyű szárnya
és az acéldarab egy napon porrá omolna.
De az örökkévalóság sohasem végződik,
meg nem kisebbedik, szünetlenül folytatódik.



Uploaded byRépás Norbert
PublisherKozmosz Könyvek
Source of the quotationCseresznyevirágok balladája - Szlovák költők antológiája, ISBN: 963-211-713-1
Bookpage (from–to)55-55
Publication date

minimap