Egyre kevesebb a kiállító és a látogató a hannoveri CeBIT-en: a tavalyi esztendőhöz képest idén várhatóan 5–10 százalékkal zsugorodik az évek óta összemenőben lévő vásár. Hannoverben 2008-ban 5800 vállalat mutatkozott be – tavaly már csak 4300-an, idén pedig mindössze 4157-en voltak. A közönség létszámában az idén legalább 10 százalékos csökkenést prognosztizálnak.
Pedig a CeBIT igyekszik reagálni a változásokra: új irányt nyitottak a CeBIT Sounds nevű zeneipari technológiai bemutatóval, és visszafordultak a vásár eredeti, üzleti és irodai profiljához. Ez utóbbi azonban a válság idején viszonylag kis piaci potenciállal rendelkezik, és a nagyközönséget is kevésbé érdekli.
Az idei központi téma a Connected World (összekapcsolt világ), ami „kibontva” leginkább a széles sávú mobilinternetet, és az arra épülő újabb biztonsági, közlekedési és adattovábbítási alkalmazásokat jelenti. A vásáron kéttucatnyi hazai cég is képviselteti magát, s a seregszemle díjazottjai között is vannak magyarok: platina díjat kapott a Prezi. com prezentációkészítő, arany díjas lett az MTA SZTAKI a pocket guide nevű turisztikai navigációs megoldással, a Typotex Kft. pedig – a Bábel Mátrix Web Antológiáért – ezüst díjban részesült.
Elkészült a visegrádi országok internetes irodalmi antológiája
Országonként körülbelül ötven szerzővel, több mint ezer szöveggel elindult a www.visegradliterature.net oldal, amely a visegrádi országok irodalmának legjavát teszi közzé magyar, szlovák, cseh lengyel, angol és német nyelven. A netes „Bábeltorony” a Typotex kiadó projektjének, a www.babelmatrix.org weblap leágazása – mondta el az MTI-nek Votisky Zsuzsa, a kiadó vezetője.
„Hiánypótló vállalkozás” – mondta az MTI-nek www.visegradliterature.net-ről Karádi Éva, a Magyar Lettre felelős szerkesztője, a projekt nemzetközi koordinátora, aki szerint a weboldallal nemcsak egymás nyelvét, kultúráját ismerhetjük meg, de általa a magyar irodalom nyelvi elzártsága is csökkenhet. „Európa különlegessége, hogy ennyi nyelv él egymás mellett. Valamiért mégis mindig az angol használjuk. Most megismerhetjük szomszédjaink nyelvét, ráadásul a projekt izgalmas szellemi játéknak is felfogható” - tette hozzá Karádi Éva. A www.visegradliterature.net site-on ugyanis a látogató kedvére böngészhet mintegy kétszáz klasszikus és kortárs szerző szövegei között, a különféle fordításokat pedig akár össze is hasonlíthatja. Az oldal a szövegek mellett tartalmazza a szerzők életrajzát is, valamint angol és német nyelven egyes művek recepcióját is.
Karádi Éva felidézte, a projekt a Typotex Kiadó Bábel-mátrix nevű, soknyelvű portálából bontakozott ki, amelyen angol, cseh, holland, lengyel, német, orosz és portugál nyelven olvashatjuk a magyar irodalom jeles alkotásait. Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó vezetője elmondta, a visegradliterature.net a Babel-mátrixon belül kész projektnek számít, de a hálózatot folyamatosan fejlesztik. „A Bábel-Mátrix indulásához képest rendkívül sokat fejlődött az internet, ma már azok is látnak fantáziát benne, akik kezdetben kételkedtek a sikerben” – mondta Votisky Zsuzsa, aki hozzátette: még az idén elindul a magyarokababelben.net, amely már web 2.0 keretrendszerre épül, azaz a tartalmat maguk a felhasználók hozzák rajta létre. „Ezen fogjuk kipróbálni, milyen moderálási feladatokat kell ellátnunk, ha az egész projektet ki akarjuk nyitni a felhasználók felé. Mert a bábelmátrix csak akkor működik, ha a minőségi szövegek, minőségi fordítások kerülnek rá fel” - mondta a kiadó vezetője. Az új oldal is irodalmi szövegekre épül majd, ám ide nemcsak profik, hanem bárki feltöltheti műfordításait.
Jelenleg a Babelmátrix a Typotex tulajdona, de a kiadó tervezi külföldi partnerek bevonását is. „Akikkel a www.visegradliterature.net-en együtt dolgoztunk, örömmel vettek részt a projektben, sajnálták, hogy véget ért a munka. Remélhetőleg egy-két éven belül sikerül újabb partnereket is bevonni” – tette hozzá Votisky Zsuzsa. A bővítésre Karádi Éva szerint is szükség lenne; a Magyar Lettre felelős szerkesztője úgy vélte, Európa nyelvi sokszínűsége így végre nem akadályt, hanem egymás megismerésének a lehetőségét jelenthetné.
Négy-négy cseh, lengyel, magyar és szlovák író munkáit tartalmazza A visegrádi országok irodalmi antológiája című, most megjelent kötet, melynek hivatalos bemutatóját 2007 októberében Pozsonyban tartották, a V4 országok kulturális minisztereinek tanácskozásán. A nagyközönség előtti bemutató november 8-án szintén Pozsonyban lesz, melyen a magyar szerzők, Halász Margit, Parti Nagy Lajos, Spiró György és Podmaniczky Szilárd is felolvasnak.
2007. január 11-12-én Budapesten rendezték meg a V4 országok kulturális minisztereinek találkozóját, melyen stratégiai együttműködésekről is döntöttek. A Visegrádi országok kulturális minisztereinek találkozóját 2007. január 11-én szakértői megbeszélés előzte meg, melynek keretében a négy szakminisztérium munkatársai megvitatták az aktuális kérdéseket, így a Visegrádi Csoport európai uniós projektjeinek helyzetét, az irodalom és a zene területén folytatott párbeszéd erősítésének lehetőségeit a Visegrádi Könyvtár és
Visegrádi Antológia elnevezésű projektek segítségével, s értékelték a Nemzetközi Visegrádi Alap által elért eredményeket is. A kulturális örökség közös védelme érdekében új munkacsoportok felállítására is javaslatot tettek.
A kulturális miniszterek találkozóján, január 12-én a V4 dzsessz-oktett koncertanyagának közös terjesztéséről állapodtak meg, valamint őszi találkozójukra egy, a négy ország művészeinek alkotásaival jelentkező Visegrád Antológia elkészítésében is megállapodtak.
Nos, az antológia elkészült. Az 520 oldalas kötetben cseh részről: Jan Balabán, Stanislav Beran, Jáchym Topol, lengyel részről: Pawel Huelle, Olga Tokarczuk, Daniel Odija, a szlovák írók közül: Karol D. Horváth, Márius Kopcsay, Uršuľa Kovalyk szerepel. A főszerkesztő, Békés Pál mellett Ivory Rodrigez (Cseh Köztársaság), Piotr Marciszuk (Lengyelország) és Ina Martinová (Szlovákia) szerkesztette az antológiát.
Részlet a Békés Pál írta előszóból:
„Legyünk őszinték: ki ne szeretné meglesni a szomszédot? Megtudni mi jár a fejében? Vajon hogyan látják ők, a csehek, a magyarok, a lengyelek, a szlovákok önmagukat? És hogyan látnak bennünket, cseheket, magyarokat, lengyeleket, szlovákokat? Mit gondolnak, miről beszélnek, miről írnak?
Ez a vállalkozás eddig példa nélkül áll. A testes kötetben tizenhárom közép-európai író jelenik meg mind a négy nyelv olvasói és a közvetítő világnyelv révén a nagyvilág előtt.”
