This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

The page of Runeberg, J. L., Hungarian biography

Image of Runeberg, J. L.
Runeberg, J. L.
(Johan Ludvig Runeberg)
(1804–1877)

Biography

Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költője, a romantika képviselője, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Műveit svédül írta, nevéhez fűződik a finn nemzeti himnusszá vált Vört Land (finnül: Maamme - Hazánk) című vers. Runeberg egy tengerészkapitány fiaként született Pietersaariban, Finnország svéd nyelvű nyugati partvidékén. 1822-ben Turkiba ment tanulni, ugyanabban az évben, mint Lönnrot és Snellman, s belőlük a finn kultúrtörténet egyik legjelentősebb baráti köre alakult ki. AZ 1830-as években ők alkották a nemzeti kultúra nagymértékű előretörését elősegítő Lauantai Seura (Szombat Társaság) magját. Runeberg munkásságára hatott a klasszikus nyelvek tanulása, az akkori idők Európájában divatos érdeklődés a népköltészet iránt, valamint az is, hogy diákévei alatt házitanítóskodott Saarijärviben és Ruovesiben. Itt ismerkedett meg a nyomorban élő finn parasztokkal és Finnország erdő- és tóvidékével.

Runeberg a helsinki egyetemen az irodalomtudományok tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat megunva a porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet tanítani. Élete utolsó 13 évét írásképtelenül élte le. Még életében legendák sokasága alakult ki személye körül.

Runeberg első kötete (Dikter - Versek, 1830) a szerb népdalok hatását mutatja. Ebben található egyik legismertebb verse, a Bonden Paavo (Saarijärven Paavo - Saarijärvi Paavo, Képes Géza fordításában: Paavo gazda), amely jól szemlélteti Runeberg idealista felfogását a finn népről. Runeberg írt elbeszélő költeményeket is hexameterben, amelyek egy része népi környezetben játszódik (pl: Älgskyttarne), papi környezetben, mint a Hanna (1836, magyarul 1985), vagy éppen a skandináv hitvilágot idézi meg (Kung Fjalar, 1844 - Fjalar király).

Runeberg legfontosabb műve a Fänrik Stöls sägner (finnül: Vänrikki Stoolin tarinat - Sztól zászlós regéi) c. kétrészes versgyűjtemény (1848, 1860), amely az 1808-1809-es vesztes "Suomen sota" (Finn háború) eseményeiről szól. Ebben a hazafias költészet iránt elkötelezve, a hősballadák szellemében ábrázolja különböző embertípusokat. Az 1. rész nyitóverse a Hazánk volt, amelynek egyik inspirálója Vörösmarty szózata volt. Runeberg-versek találhatók a következő kötetekben: Győri Vilmos: Svéd költőkből (antológia, 1882), Skandináv költők antológiája (1967), Képes Géza: Finn versek és dalok (1969). http://www.retsag.hu/konyvtar/c050415.htm

(Editor of this page: P. T.)

Literature ::
Translation ::

minimap