This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Krüger, Michael: A taxisofőr beszél (Rede des Taxifahrers in Hungarian)

Portre of Krüger, Michael
Portre of P. T.

Back to the translator

Rede des Taxifahrers (German)

Der Gast wollte die Abkürzung nehmen,

nicht ich. Zunächst querte ein Igel die Straße,

später eine Herde Kühe, dann ein Reh,

das nicht weichen wollte. Eine schwarze Katze

ließ uns einen Umweg nehmen, bis zur Grenze

und darüber hinaus, nach Osten. Der Herr mußte

dann austreten und verirrte sich im Wald.

Zerrissen und zitternd lag er unter den Brombeeren,

wo er seine Brille vermutete. Wir waren uns

näher gekommen. Wir fanden ein paar Pilze,

die wir roh aßen, gegen den Hunger. Ich war ihm

wohl fremd, obwohl er mich gar nicht richtig

verstand. Während der Fahrt erbrachen wir uns

beide aus dem Fenster. Sie sehen bleich aus,

sagte er zu mir mit käseweißem Gesicht.

Dann wieder eine Grenze. Nicht eigentlich deutsch,

also wieder zurück. Am Flughafen, gegen 17 Uhr,

war er in mein Taxi gestiegen. Ohne Gepäck,

im leichten Mantel, ein dünnes Buch unterm Arm.

Um es kurz zu machen: Gegen Morgen erreichten wir

eine Stadt, irgendwie glücklich und nun schon

sehr aneinander gewöhnt. Mein Gott, was für ein Leben

er führte. Nur zahlen wollte er nicht.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://lyrikline.org/index.php

A taxisofőr beszél (Hungarian)

Az utas akarta a lerövidítést választani,

nem én. Először egy sündisznó keresztezte az utat,

később egy tehéncsorda, aztán egy őz,

de nincs ellágyulás. Egy fekete macska

miatt kis kitérőt tettünk, a határig

és azontúl kifelé, keletre. Az úrnak akkor

ki kellett szállnia és eltévedt az erdőben.

Összeszaggatva és remegve, feküdt a szeder alatt

ahol gyanította szemüvegét. Közelebb kerültünk

egymáshoz. Találtunk néhány gombát,

nyersen ettük, éhünk elverni. Tökidegen

voltam neki, bár ő sem igen értett

engem. Az út során mindketten kiokádtunk

az ablakon. Sápadtnak néz ki,

mondta nekem sajtfehér arccal.

Aztán újra egy határ. Valójában nem német,

így újra vissza. A repülőtérnél, 17 óra körül,

szállt  taximba. Poggyász nélkül,

könnyű kabátban, egy vékony könyv hóna alatt.

Hogy rövidre fogjam: reggel felé elértünk

egy várost, akárhogy is boldogan és már

nagyon egymáshoz szokva. Istenem, minő élet

vezérli őt. Csak fizetni nem akart.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationsaját

minimap