Thomas, R. S.: A Nő (The Woman in Hungarian)

So beautiful--God himself quailed 
at her approach: the long body curved 
like the horizon. Why had he made 
her so? How would it be, she said, 
leaning towards him, if instead of 
quarreling over it, we divided it 
between us? You can have all the credit 
for its invention, if you will leave the ordering 
of it to me. He looked into her 
eyes and saw far down the bones 
of the generations that would navigate 
by those great stars, but the pull of it 
was too much. Yes, he thought, give me their minds' 
tribute, and what they do with their bodies 
is not my concern. He put his hand in his side 
and drew out the thorn for the letting 
of the ordained blood and touched her with 
it. Go, he said. They shall come to you for ever 
with their desire, and you shall bleed for them in return.

Oly gyönyörű - Maga Isten hezitált
megközelíteni: úgy ívelt a nyúlánk test,
mint a horizont. Miért tette
ilyenné? Mi lenne, mondta ő, az
Úr felé hajolva, ha ezt az egészet
szépen felosztanánk egymás között,
civakodás nélkül? Tiéd lehet a találmányért
az érdem, ha rám hagyod a működtetést.
Mélyen a szemeibe nézve látta alant
a generációk csontjait, kik e két óriás
csillag körül pörögnek majdan, de a csábítás
túl nagynak bizonyult. Igen, gondolta,
hagyd meg nekem elméjük hódolatát,
s hogy a testükkel mit csinálnak, már nem
az én gondom. Saját oldalából kihúzta
a szentelt vérhez rendelt tövist                    
és megérintette vele a nőt. Menj, mondotta,
majd a vágyaikkal örökké hozzád jönnek - s te
meg viszonzásképpen értük vérezhetel.