Rossetti, Christina Georgina: Nyugalom (Rest in Hungarian)

O Earth, lie heavily upon her eyes;

Seal her sweet eyes weary of watching, Earth;

Lie close around her; leave no room for mirth

With its harsh laughter, nor for sound of sighs.

She hath no questions, she hath no replies,

Hushed in and curtained with a blessed dearth

Of all that irked her from the hour of birth;

With stillness that is almost Paradise.

Darkness more clear than noonday holdeth her,

Silence more musical than any song;

Even her very heart has ceased to stir:

Until the morning of Eternity

Her rest shall not begin nor end, but be;

And when she wakes she will not think it long.

Ó Föld, temesd be súlyosan szemét,

édes, fáradt szemét, Föld, zárd le halkan.

Vedd körül: meg ne hallja, mennyi jaj van,

és mennyi vad röhej száll szerteszét.

Nincs néki immár kérdés és beszéd,

boldog hiány takarja e talajban.

S felejti, hogy mi fájt sajogva hajdan,

a hallgatás oly üdv, akár az Ég.

Homály emelje, fényes délnél élőbb

és csönd, a legszebb dalnál is zenélőbb.

A szíve úgy figyel rá, hogy megállott.

Dajkálja az öröklét hajnaláig

mély nyugalom, s ha ébred majd az áldott,

érezze azt, nem is tartott sokáig.