Balázs F. Attila: L'amore del poeta (A költő szerelme in Italian)

Azt csinálom veled
mint a tavasz a cseresznyefával-
mondta a költő-
erdei gyümölcsöt mogyorót
és csókot szedek neked

a lány nem mond semmit
csak néz és mosolyog
mosolyog és néz
gyöngéd és hamis
rajongó és sajnálkozó szemekkel

csak néz és mosolyog
mint anya mint testvér
mint ringyó mint légikisasszony
mint aki alatt megmozdul a föld
mint akiben megmozdul valami

és másnap vagy harmadnap
és tegnap és tegnapelőtt
más férfi ágyába fekszik
unottan és ledéren
mint viharban megtépázott
cseresznyeág

Farò con te ciò che fa
la primavera con il ramo del ciliegio -
disse il poeta –
ti coglierò frutti di bosco
nocciole e baci
 
la ragazza non dice niente
guarda soltanto e sorride
sorride e guarda con occhi rapiti
dolenti teneri e falsi
 
guarda soltanto e sorride
come madre come sorella
come troia come assistente di volo
come sotto chi si muove la terra
come in cui si muove qualcosa
 
e indomani e il terzo giorno
e ieri e l’altro ieri
giace nel letto di un altro uomo
annoiata e lasciva
come il ramo del ciliegio
sconquassato dalla tempesta