This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Sebestyén Péter: Sulla montagna sopra Hibernitia (Hibernitia felett a hegyen in Italian)

Portre of Sebestyén Péter

Hibernitia felett a hegyen (Hungarian)

                                             Feleségemnek
 
Arany délutánba csukva az emlék. Szemed
gyöngybe simított fény, könnyű lábbal siklasz
az ösvényen, az idő sebhelyei közt. Alig-létezés a hely,
apró temető az üvegsima ragyogásban,
a kápolna előtt habozol kicsit, izzó árnyék
suttog, ahogy belépsz. Csorba keresztelőmedence
repeszti önmagát s a szentek az oltáron már
mindent megbocsátanak.
Mennyi hát a bánat? A megszökött tengerek
merre tartanak? Hol van hát az ég pompája,
mikor az éjfél trónra lép?
Ego te baptizo, könnyű a bóra, imához készül
a kékség felett. Körbeszakad a tér, sapka száll,
valószínűtlen, amikor megállsz, a világ egyetlen
érthető tézise, hogy élsz – szellő kacskaringóz,
mosolyod elé csalja sátoros hajad.
 



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationa szerző

Sulla montagna sopra Hibernitia (Italian)

                                                  A mia moglie
 
Il ricordo è chiuso nel pomeriggio dorato. I tuoi occhi
come perle di luce intessute, con piedi leggeri scivoli sul
sentiero, tra le cicatrici del tempo. Il luogo è una quasi –
esistenza, minuscolo cimitero nel bagliore liscio come
il vetro, davanti la cappella esiti un po’, mentre entri,
l’ombra incandescente sussurra. Lavacro sbeccato
fessura se stesso e i santi sull’altare ormai
perdonano tutto.
Quanta è dunque la tristezza? Che via prendono
i mari fuggiti? Ebbene, dov’è lo splendore dei cieli,
quando la mezzanotte sale sul trono?
Ego te baptizo, è leggera la bora, sopra l’azzurro si
dispone alla preghiera. Si spacca lo spazio intorno, vola
il berretto, improbabile, quando ti fermi, l’unica tesi del
mondo comprensibile, che vivi – brezza serpeggia,
e dai tuoi capelli crea un velo davanti il tuo sorriso.



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap