Kukorelly Endre: Királyi gyakorlatok

Király nem szeretnék lenni. A
királyoknak gyakorlatilag
nincs magánéletük. Állandó’
észnél lenni, folyton oda kell
figyelni. Folyton figyelni
nem lehet. Folyton köszöngetnie
kell. Egy köszönőgép. Egy kézfo
gógép. Akármelyik cipőjét
nem veheti föl. Fölvenné a
kéket. De hát nem. Mert a drappot
kell fölvennie. Valaki ezt
így kitalálta. A királyra
vigyáznak. És ő maga is min
dig vigyáz magára. Hogy le ne
egye az ingét. Rögtön fel kell
húzni egy másikat. Tartalék.
Szolgálati ingek. Kéznél van
a tartalék. Még egy kavics sem
lehet a levesében. Egyszer
mégis talált egy kavicsot a
lencsefőzelékben. Felakadt
a szakács. Ne akadjon fel. A
király titokban örült, hogy egy
kavicsot talált a lencsében.
Arra gondolt, hogy még sohasem
talált a lencséjében semmit.
Most pedig egy kis kő! Na végre
van valami a lencséjében.
Végre valami van. Történt egy
s más. Igaz, hogy majdnem kiköpte
a fogát. Az történt, hogy majdnem
kitörött az egyik foga. De
végül is nem törött ki. Noha
lötyög kicsit, ámde bennmarad.
Behívatták a szakácsot. Meg
lett neki mutatva a kavics.
Napokig teljesen kétségbe
volt esve az a szegény szakács.
De szerencsére semmi baj sem
történt. Gyorsan elfelejtették
az egészet. Elfelejtkeztek
róla. Erről az esetről is.
És semmi baj nem lett belőle.