This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Győrffy Ákos : Regensburg (Regensburg in Italian)

Portre of Győrffy Ákos

Regensburg (Hungarian)

Ahogy élnem kéne. Ezzel a szánalmas mondattal

kezdődik minden. A vörösmárvány sápadt erein

húzom végig az ujjam. Az oltár előtt két gyerek

áll összeölelkezve. A padlóba süllyesztett sírokon

verekednek később. Vakuk villognak, érzem a

kupola ívét, azt a hajlásszöget, ami az egészet,

engem, összetart. A nyitott kapukon át bezúduló

fényben két apáca áll. Csak a körvonalaikat

látom, a huzat felém fújja a belőlük áradó

öregségszagot. Mikor majd átlépem a küszöböt,

az odakinti hőség elolvaszt bennem mindent,

csak valami erősödő zakatolás marad, az agy

és a szív konok lüktetése a nyálkás sötétben.

Mintha a testem minden apró darabját külön-

külön érezném. Az a benti hűvösség nem

létezik kint, az ég alatt.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://lyrikline.de

Regensburg (Italian)

Come dovrei vivere. Con questa patetica frase ha

inizio tutto. Faccio scorrere le dita sulle venature

pallide del marmo rosso. Davanti all’altare due

ragazzi stanno abbracciati. Più tardi litigano sulle

tombe interrate nel pavimento. I flash lampeggiano,

sento l’arco della cupola, quel angolo d’inclinazione,

che il tutto, e me, unisce. Nella luce, attraverso

la porta aperta riversata, due monache stanne ferme.

Vedo solo i loro contorni, la corrente porta verso

di me l’odore della vecchiaia da loro emanato.

Quando avrò varcato la soglia, dentro di me l’afa

esterna avrà sciolto tutto, e rimarrà solo un fragore

crescente, il pulsare ostinato della mente e del cuore

nel buio viscido. Come se sentissi ogni pezzettino

del mio corpo separatamente. Quella frescura interna,

fuori, sotto il cielo non esiste.



Uploaded byCikos Ibolja
Source of the quotationsaját

minimap