Kassák Lajos: Diktatoren (A diktátor in Norwegian)

Alámerült örökre. Semmi kétség.
Sosem volt rútabb halál
soha engesztelhetetlenebb gyűlölet
cserben hagyták a gyávák
s a hízelkedők elárulták.

Zászlók erdejéből lépett elő
és ordított és toporzékolt vészesen
kivégeztette, akiknek szemük volt
kivégeztette, akiknek szájuk volt
egy egész nép vérét
s végülis eltiportan hever
a hóban, a vizeletben, vagy a tüzes romok alatt.

Bűnhődött-e, ha megölte magát
bűnös-e, aki megölte
a hajszás nappalok
s a rémisztő éjszakák nélkül
szegényebb lett-e a világ?
Nem! Nem!

Most hasad ketté a fekete ég.
Most fakasztja csíráját
Az új gabona.

Uten tvil er han gått til bunns for alltid. 
En hesligere død har aldri ennå vært 
og aldri et mere uforsonlig hat. 
De feige skurkene lot ham i stikken, 
og smigrerne forrådte ham. 

Han trådte frem fra en hel skog av faner 
og brølte og trampet av raseri, 
han lot henrette dem som hadde øyne, 
han lot henrette dem som hadde munn, 
han ville utgyte et helt folks blod, 
men til slutt ligger han nå selv tråkket 
ned i sne og urin under ulmende ruiner. 

Har han sonet ved å drepe seg selv? 
Er den skyldig som drepte ham? 
Er verden kanskje blitt fattigere 
uten de dager i et jag, 
uten de netter i skrekk? 
Nei! Nei! 

Den mørke himmel er revet i to nå. 
Det nye korn 
begynner alt å spire frem.