Kívánom-e valóban a szokatlant?
A görbe ágyat, felhasított paplant,
rút távozást és rosszkor érkezést,
arany lavórt és torkomon a kést?
Vadul szétbomló, fagyos társaságot,
a hajtókámra tűzött árva számot,
újabb lakást, padlótalan szobát,
tükörből visszanéző hódpofát?
Pukkadt gumit, besült hengerfejet,
férfi melléből csorduló tejet,
őshüllők vékonybőrű szárnyait,
vagy ünnepi, liturgikus bakit?
Kívánom-e, hogy ezek jöjjenek,
hogy névnapomra jelmezt öltsenek,
hogy perzsaszőnyegbe csavarjanak,
és jól a fejük fölé tartsanak?