This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kiszely Diána: [Apának lenni jó.]

Portre of Kiszely Diána

[Apának lenni jó.] (Hungarian)

„Apának lenni jó. Úgy érzed, részese voltál a születésnek, félig meddig te szültél, hiszen ott voltál, és láttad, hogyan fáj a nőnek, te vágtad el a köldökzsinórt, ha merted, a méhlepény megszülésénél és az elvágott részek összevarrásánál már kiküldtek, nem bánod, annak úgy sincs sok köze a gyerekhez. Van egy kis csoda, aki, már ha meglát, izgalomba jön és issza minden mozdulatod, örül neked és szeret téged, sikongat, gügyöget, kitágult pupillákkal nézi szemed szivárványában a pici pöttyöket. Össze van még kötve az anyjával. Aki hirtelen átváltozott régen épült, roskadozó tejtermelő üzemmé. Ezért néha mérges vagy. Nem, a lányodra semmiképp (ha fiú, akkor csöppet). Az anyjára. Na, nem baj. Ott a munka. Meg a haverok, velük úgyis mindig felszabadultabban érezted magad. Az a kis lazítás jár neked. Végül is megéri, csináltál egy gyereket, aki a te örömödre cseperedik majd s tölt el minden okos szava, humora és talpraesettsége büszkeséggel, persze, tőled örökölte, ugyan, van, amit az anyjától, őt viszont te választottad. Apának lenni jó.
Anyának lenni jó. Háromnegyed éven át adod a sejtjeid, hogy egy másik lénynek lehetőséget adhass a földi létezéshez. Látszólag csak egy gömbölyödő has, mert a hányinger, a fejfájás, a rúgások s a súly cipelésének fájdalma, és a törékeny lélek szemmel nem érzékelhető. Nem oszthatod meg mással, mert más nem érzi. Az apja sem. Néha megsimogatja, aztán megy a dolgára. Számára semmi sem változott. Csak büszke, hiszen ezzel férfiassága nyert bizonyítást. Ott van melletted a szülőszobán, néha elbóbiskol, mert nem aludt éjszaka, bár te sem, mert már fáj egy ideje, de most nem tudsz törődni vele, más feladatod van, beavatáson veszel részt, a fájdalom átlök egy másik dimenzióba. Felnőttél. Odaadod magad egy létezőnek, aki tisztává varázsolja a világ összes szennyét. Te vagy és ő van. Ő még szinte te. Majd minden nappal szépen, lassan távolodik. Néha kiszakítódik, amikor olyan dolgokat teszel, amiket nem kellene. Mert fáradt vagy, érzékeny vagy, elszigetelt vagy, magányos vagy. Mert a férfi, aki hozzájárult ahhoz, hogy ennek a kettősnek a részese légy, nem érzi, amit te érzel. Nem figyel oda. Ő még nem nőtt fel. Ő még csak játszik a játékaival, a barátaival, a kedvteléseivel. Rád mérges, mert a dolgok megváltoztak, és néha arcul köpi a kötelesség. Azt nem szereti. Neki csak a büszkeség része kell. Néha megölelgeti, aztán megy a dolgára. Majd megkéred, hogy menjen el. Mert úgy kevésbé fáj. Azt mondja, akarja látni, persze, nagyon szereti. De csak ha épp úgy tartja kedve. Ha éppen fáradt, érzékeny, elszigetelt vagy magányos, csak önmaga fáradtságával, érzékenységével, elszigeteltségével és magányával képes gondolni. Milyen jó apuka, mondta egyszer egy ismerős a lány kitágult pupillájú apjára szegeződő tekintetét és ölelő karjait látva, aki éppen megkapta a sóvárgott apai figyelmet. Nem tudta, hogy az ölelés után ő megy a dolgára, magára hagyva a szeretetet. Mintha még a méhedben lenne, mikor nem oszthatod meg senkivel a folyamatos teremtés gyönyörét és fájdalmát, vinned kell. Egyedül. Ha fáradt, érzékeny, elszigetelt, magányos vagy, akkor is. Ha szakad a gyerek, akkor is. Ha kipattan a szemed, akkor is. Mert nincs más választásod, hiszen szereted. És ha szeretsz, a kötelesség a szeretet részévé válik, nem pedig kemény áldozattá. Persze, két felnőttre szánt súlyokat cipelve idejekorán meggörbül a hát és sérvülnek a szervek. Mégis. Anyának lenni jó. Még akkor is, ha apának is kell lenni közben."
 



Uploaded byN.Ullrich Katalin
Source of the quotationKiszely Diána

minimap