This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Varró Dániel: Messaggio ai Lettori (Üzenet az olvasóknak in Italian)

Portre of Varró Dániel

Back to the translator

Üzenet az olvasóknak (Hungarian)

Mivel az olvasásnak volt most az évada, – jusson az eszetekbe Závada, – Esterházy Péter és Tandori Dezső, – meg a többi potyaleső, – de mindannyiunknak sok örömet szerző – kortárs magyar szerző. – Hiszen írók nélkül az olvasás bajos – (eszembe jut még Parti Nagy Lajos), – ha ők nem volnának, az olvasók, komálnák, nem komálnák, – kénytelenek volnának olvasni a Románát, – meg a többi rissz-rossz szerelmes füzetet, – ebből az apropóból szól most az üzenet.
De mielőtt még kivenném a szót a számból, – fölteszem a kérdést a jámbor – olvasónak esdvén – itt a költészet és a próza közti mezsgyén, – ami ugyebár a rímes próza, más néven makáma – (mintha az ember aranyat kakálna, – és ami másfelől, mint közismert, nem könnyű dolog, – hiszen olyan, mint repülni gyalog), – szóval fölmerül a kérdés, – hogy az olvasó olvas-e és mikor és hogyan és mért, és – ha ugyan olvas, akkor is mit, – Bartis Attit vagy Eörsi Pistit, – és honnan tudja, hogy mit érdemes – olvasni a nyájas, szíves, érdemes – olvasó? – Mit olvasson, ha ő egy kistesó, – ha vénül, – ha szerelmes és a rét gyepén ül, – vagy ha kamaszodik, és tucatszám nőne ki – az arcán őneki – a sok mitesszer meg a csúf kis pattanások? – Ebben a kérdésben adnék szaktanácsot.
Üzenem hát, hogy ki-ki olvasson illőt az alkatához, – ha egyszer úgy határoz, – hogy könyvet kíván a kezébe venni. – Röviden ennyi.
Magyarul: akinek a szíve kőkemény, – annak nem való a költemény, – aki durván harsog, és bömbölve herseg, – az ne olvasson verset, – olvasson inkább prózát, – ha meg akarja őrizni a komoly ember pózát, – sorakozzanak a polcán a vaskos regények – szegénynek, – amíg a szem ellát, –vagy olvasson novellát.
Ezen belül, aki nem ragad bele a sárba itt alant, – akinél jelentkezik a kaland, – mint hiány, – aki a lelke mélyén indián, – és aki szerint az anyjukat – azoknak, akiknek fáj a vadnyugat, – az jobban teszi, ha Coopert és Karl Mayt – meg más hasonló regényeket fal majd. – Aki Prousttól – prüszköl, – és irtózik Joyce-tól, – annak gondolom, jobban fekszik Tolsztoj, – viszont akinek az olvasás csak afféle ebéd utáni ejtőzés, – az olvasson Rejtőt, és – ha még nem olvasta a Svejket – (ami elég sokat sejtet), – akkor ajánlom neki Hasekot, – ne sokat – habozzon, – lapozzon – bele, – de ha elégedetlen vele, – és ha nem jön be neki Wodehouse, – mert amilyet ő ír, olyat tud száz, – leküzdeni a lélek undorát – olvasson egy kis Kunderát.
De ne olvassatok ti prózát, – mimózák! – És ne olvassatok prózát, ti kábák, – akiknek a lábát – az élet – kemény bakancsa nyomja, mert szűk a méret, – és fölsértik apró kavicsok; – olvassatok ti Babitsot!
Hiszen azok az ászok, akik a lírát – írják, – és akinek alkotóterülete a próza, – az a tehetségét nyilvánvalóan elaprózza, – szóval sok-sok verseskönyvet vegyetek, – húzzák le a súlyos verseskötetek – a kabátzsebeket, retikülöket, tasókat, – ezt üzenem a nyájas olvasóknak.



Source of the quotationVarró Dániel

Messaggio ai Lettori (Italian)

L’an della lettura è questo, il corrente, – e allora Závada vi venga in mente, – Péter Esterházy e Dezső Tandori, – assieme pure a tutti gli altri scrittori – magiari di oggi, scrocconi sì, – ma ci danno pur sempre una gran gioia così. – Senza di loro infatti leggere sarebbe proprio un guaio – (dimenticavo, Parti Nagy Lajos) – e per i lettori cercar da leggere sarebbe cosa vana – sarebbero costretti a legger la Romana – e simili robette di piccolo cabotaggio – ed è per questo che voglio darvi ora il mio messaggio.
Ma prima di proferir le mie parole, – pongo una question rivolto al buon lettore, – proprio qui fra prosa e poesia, in questa zona di confine, – che, sì, è prosa in rima ma anche roba fine, – (è come se qualcun cagasse or, – cosa che, sul mio onor, – non è certo di facile fattura, – è come dir pittor senza pittura), – insomma, si pone la questione – se il lettore legge o no, e quando e come, – e inoltre anche perché – e, s’è pur ver che legge, allora che – Attila Bartis o István Eörsi – e come fa a saper cos’è che di legger val la pena – il gentil lettor che sempre va di buona lena? – Che cosa legge mai se è piccino, un po’ attempato – oppure innamorato – e anche disteso sull’erba del prato – o se è soltanto un quindicenne – e gli spuntan brufoli a dozzine, quali primaverili gemme? – Darei perciò sulla questione – il mio consiglio esperto e pur la mia opinione.
Allor comunico che ciascun legga – ciò che meglio si confà alla sua costituzione, – se un bel dì vuol darsi di legger l’occasione. – E presto è detto. Ossia, – se hai il cuor di pietra, non ci va la poesia, – se sei chiassoso, rude e non hai pensieri tersi, – non provarti a leggere dei versi, – prova piuttosto con la prosa, – se vuoi aver dell’uomo serio la giusta posa, – tieni pure in bella mostra nella tua grande libreria, – quei poveri romanzi, quelli grossi, in lunga fila – oppure scegli le novelle, se proprio vuoi nutrir la fantasia.
Se di Proust non ne puoi più – e Joyce non ti va giù, – sicuro, con Tolstoj la soddisfazione arriva, – se invece leggi dopo i pasti, alla moda digestiva, – allora Rejtő sarà perfetto – ma se lo Švejk non hai ancora letto – (e di per sé già questo è un gran difetto), – consiglio Hasěk all’istante, – ma non essere esitante, – se poi anche così il tuo desiderio di fuggir la noia non si avvera, – allora leggiti un pochino di Kundera.
Non leggere la prosa, – se sei delicato come un petalo di rosa! – E nemmeno voi, teste di legno, – se il peso della dura vita vi schiaccia con tanto impegno, – se sono troppi i guai adesso e poi, – è proprio Babits che fa per voi!
E infine ci sono quei furboni, nati per scriver prosa, – che pur si mettono alla prova, – con la bella lirica – ma così quest’arte troppo si limita, – e voi giù a comprare libri di poesia in quantità, – finché in tasca e in borsa null’altro sta, – perciò a voi, cari lettori, dico, fate attenzione – e andate adagio, – e così termina la mia lezione – e pure il mio messaggio.



Source of the quotationElena Vidoni

minimap