Catullus, Caius Valerius: Ha messzi útra menne Catullus (Furi et Aureli comites Catulli in Hungarian)

Furi et Aureli comites Catulli,
sive in extremos penetrabit Indos,
litus ut longe resonante Eoa
tunditur unda,

sive in Hyrcanos Arabesue molles,
seu Sagas sagittiferosue Parthos,
sive quae septemgeminus colorat
aequora Nilus,

sive trans altas gradietur Alpes,
Caesaris visens monimenta magni,
Gallicum Rhenum horribile aequor ulti-
mosque Britannos,

omnia haec, quaecumque feret voluntas
caelitum, temptare simul parati,
pauca nuntiate meae puellae
non bona dicta.

cum suis vivat valeatque moechis,
quos simul complexa tenet trecentos,
nullum amans vere, sed identidem omnium
ilia rumpens;

nec meum respectet, ut ante, amorem,
qui illius culpa cecidit uelut prati
ultimi flos, praetereunte postquam
tactus aratro est.

Társak, Fúriusz s Auréliusz, ha
messzi útra menne Catullus, túl az
Induson, hol harsog a tenger s partot
dönget a hullám,

vagy ha vendég bús araboknál volnék,
szkíta vagy tán perzsa nyilat-hordó nép
földjén, vagy hol zöld iszapot a Nílus
hétfele hordoz,

vagy messzebb még, ott hol az Alpokon túl
várta Cézárt Gallia és a Rajna,
onnan jutnék szörnyü viharban britföld
zord szigetére,

mondjátok csak, jöttök-e még utánam
akkor is - vagy végül a visszaútra
rábírhatlak, ezzel a hírrel nőmhöz,
vagy gonoszabbal?

Már nem bánom, ágyba ha dönt is minden
férfit, háromszázat is este-reggel,
mindnek ágyékát ha nyuvasztva őrjöng
s nem szeretik már:

én sem, mondjátok neki, már nem - ő volt
benne vétkes, hogyha szerelmünk meghalt,
mint szántóföld menti virág ha elhull
gyors ekevastól.