This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Rainis : A természet és a lélek (Daba un dvēsle in Hungarian)

Portre of Rainis

Daba un dvēsle (Latvian)

„Daba nezin, cik tā liela, bet mēs to zinām.”
Paskāls
Miris 19. augusta dienā kopš 250 gadiem.

Daba nezin, cik tā liela,
Saule nezin, cik tā karsta,
Debess nezin, cik tā dziļa.

Debess plēš sev melno krūti,
Miljoniem līst sauļu lāsas,
Nau tām skaita tukšā plaismā
.
Saule izšauj kvēļu vālus,
Iededz dzīvi leduszemē, -
Patei sirds ir sadegusi.

Zeme liesām akmens rokām,
Turot jūru cietā klēpī,
Dziļā miegā iet ap sauli.

Straumes tekot tumši taustās,
Upēm izdurtas ir acis,
Strauti akli klūp pār klintīm.

Dailes kauss, pār jūru izliets,
Balti puto, sārti blāzmo -
Jūra nejūt dailes plūsmu.

Zemes klēpim sprakstot izverd
Smaragds, safīrs, rubīns, dimants:
Greznās krāsas mirdz bez dzīves; -

Zemes klēpim trīsot izaug
Sīciņš stādiņš ziliem ziediem, -
Stādiņš zin, cik ziedi zili;

Lielā jūras bezgalībā
Sīkā čaulā izbrauc dvēsle, -
Dvēsle zin; cik jūra plašā;

Dvēsle zin, cik daba liela,
Dvēsle zin, cik saule karsta,
Dvēsle zin, cik debess dziļa.

Vēl tik vienu dvēsle nezin,
Cik tā pati skaista, dziļa,
Zinās vēl i nezināmo.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.satori.lv

A természet és a lélek (Hungarian)

A természet nem tudja, milyen hatalmas, de mi tudjuk.
Pascal
Elhunyt 250 évvel ezelőtt, augusztus 19-én.

Hatalmáról nem tud a természet,
A nap nem tud rettentő hevéről,
Az ég nem tud mélységes mélyéről.

Az ág sötét mellét megszaggatja,
Fakadoznak sugármilliárdok,
Kiholt szakadékba, számolatlan.

A nap heve hullámlik a földre,
Kikölti az életet a jégből,
Önnön lángja lassúdan kilobban.

Törékeny kő-kezekben a glóbusz
Biztonsággal tartja meg a tengert,
A nap körül álomi kerengés.

A szunnyadó vizek megerednek,
A folyók szép szeme megvakítva,
Vak vízözön botlik át a sziklán.

Serleg borul a tenger fölébe,
Bíbor villog, felhabzik fehéren,
Enszépségét nem tudja a tenger.

A föld gyomra megnyílik dörögve,
Smaragdok és rubintok ragyognak,
Csoda színeikben nincsen élet.

A porból kihajt valami gyönge
Zöld szár, bontja gyönge kék virágát,
S tud a virág szirma kék színéről.

És a tenger végenincs homályán
Ring a lélek aprócska burokban,
S tudva tudja, mekkora a tenger.

Tudja ő a természet hatalmát,
Tudja rettentő hevét a napnak,
Tudja az ég mozdulatlan mélyét.

Csupán azt nem tudja még, hogy ő az,
Azt, hogy ő a mély és a hatalmas,
És őt várja minden ismeretlen.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationSz. M.

minimap