This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Peixoto, José Luís: (Értelmetlen felzavarnom téged az éjszaka közepén...) ((Não há motivo para te importunar a meio da noite...) in Hungarian)

Portre of Peixoto, José Luís

(Não há motivo para te importunar a meio da noite...) (Portuguese)

Não há motivo para te importunar a meio da noite,
como não há leite no frigorífico, nem um limite
traçado para a solidão doméstica.
 
Tudo desaparece. Nada desaparece. Tudo desaparece
antes de ser dito e tu queres dormir descansada. Tens
direito a um subsídio de paz.
 
Se eu escrever um poema, esse não é motivo para te
importunar. Eu escrevo muitos poemas e tu trabalhas
de manhã cedo.
 
Toda a gente sabe que a noite é longa. Não tenho o
o direito de telefonar para te dizer isso, apesar dessa
evidência me matar agora.
 
E morro, mas não morro. Se morresse, perguntavas:
porque não me telefonaste? Se telefonasse, perguntavas:
sabes que horas são?
 
Ou não atendias. E eu ficava aqui. Com a noite ainda
mais comprida, com a insónia, com as palavras
a despegarem-se dos pesadelos.



Uploaded bySebestyén Péter
Source of the quotationhttp://www.joseluispeixoto.net/

(Értelmetlen felzavarnom téged az éjszaka közepén...) (Hungarian)

Értelmetlen felzavarnom téged az éjszaka közepén,
hogy nincs már tej a hűtőben, sem hogy az otthoni
magány határa egyre közelebb kúszik.

Minden eltűnik. Semmi sem tűnik el. Minden eltűnik
mielőtt kimondják és te zavartalanul szeretnél aludni. Jogod
van a béke támogatottságához.

Ha írok egy verset, az nem ok arra, hogy felzavarjalak
téged. Én sok verset írok és te pedig dolgozol
korán reggel.

Minden ember tudja, hogy hosszú az éjszaka. Nincs jogom
felhívni téged, hogy csak ennyit mondjak, annak ellenére,
hogy ez biztosan megöl épp.

És meghalok, de nem halok meg. Ha meghaltam, megkérded:
miért nem hívtál fel? Ha telefonáltam, megkérded:
tudod te, hány óra van?

Vagy nem vennéd fel. És itt maradnék. A még hosszabb
éjszakával, az inszomniával, a szavakkal, amik
elválasztanak a rémálmoktól.



Uploaded bySebestyén Péter
Source of the quotationhttp://www.forrasfolyoirat.hu/1712/peixoto.pdf

minimap