Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kästner, Erich: Meghitt látogatás (Stiller Besuch Magyar nyelven)

Kästner, Erich portréja

Stiller Besuch (Német)

Jüngst war seine Mutter zu Besuch.

Doch sie konnte nur zwei Tage bleiben.

Und sie müsse Ansichtskarten schreiben.

Und er las in einem dicken Buch.

 

Freilich war er nicht sehr aufmerksam.

Er betrachtete die Autobusse

und die goldnen Pavillons am Flusse

und den Dampfer, der vorüberschwamm.

 

Seine Mutter hielt den Kopf gesenkt.

Und sie schrieb gerade an den Vater:

"Heute abend gehen wir ins Theater

Erich kriegte zwei Billets geschenkt."

 

Und er tat, als ob er fleißig las.

Doch er sah die Nähe und die Ferne,

sah den Himmel und zehntausend Sterne

und die alte Frau, die drunter saß.

 

Einsam saß sie neben ihrem Sohn.

Leise lächelnd. Ohne es zu wissen.

Stadt und Sterne wirkten wie Kulissen.

Und der Wirtshausstuhl war wie ein Thron.

 

Ihn ergriff das Bild. Er blickte fort.

Wenn sie mir schreibt, mußte er noch denken,

wird sie ihren Kopf genau so senken.

Und dann las er. Und verstand kein Wort.

 

Seine Mutter saß am Tisch und schrieb.

Ernsthaft rückte sie an ihrer Brille,

und die Feder kratzte in der Stille.

Und er dachte: Gott, hab ich sie lieb!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://forum.himmelsreisen.de

Meghitt látogatás (Magyar)

Anyja fiához látogatott.

Mert csak két napocskát tölthet nála,

Képeslapot kell írjon még máma.

Közben fiú könyvet olvasott.

 

Ám a fiú könyvre sem figyelt,

Nézte inkább a lenti buszokat,

Szép, aranyló pavilon sorokat,

És folyót, min gőzös pöfékelt.

 

Anyja feje kicsit lehajlott

Most, hogy levelet írt a papának,

„Képzeld, megyünk ma este színházba,

Mert Erikünk két jegyet kapott.”

 

Olvasott fiú, vagy csak úgy tett,

Járt az esze inkább közel s távol,  

Fényes égen, a csillagvilágon, 

S idős asszonyon, ki ült itt lent. 

 

Méla magányban ült fia mellett,                                                   

Halkan mosolygott, min, ki tudja.

Égen csillag mozdult, mint kulissza,

Lenti kocsma széke trónnak tetszett.

 

Nézte anyját, s merengett. Hozzám

Otthonról ha lapot ír, s rám gondol,

Őszes szép feje éppen így hajol.

Olvasott, ám esze máshol járt.

 

Anyja asztalnál ült, lapot írt.

Szemüvegét töprengve feltolta,

Gyöngybetűs sorait csendben rótta…

Úgy szeretlek mama! – s némán sírt.

 

 

 



FeltöltőSzalki dr. Bernáth Attila
Az idézet forrásaKézirat

Kapcsolódó videók


minimap