Eichendorff, Joseph von: Vágyódás (Sehnsucht Magyar nyelven)
|
Sehnsucht (Német)Es schienen so golden die Sterne, Am Fenster ich einsam stand Und hörte aus weiter Ferne Ein Posthorn im stillen Land. Das Herz mir im Leib entbrennte, Da hab ich mir heimlich gedacht: Ach, wer da mitreisen könnte In der prächtigen Sommernacht!
Zwei junge Gesellen gingen Vorüber am Bergeshang, Ich hörte im Wandern sie singen Die stille Gegend entlang: Von schwindelnden Felsenschlüften, Wo die Wälder rauschen so sacht, Von Quellen, die von den Klüften Sich stürzen in die Waldesnacht.
Sie sangen von Marmorbildern, Von Gärten, die überm Gestein In dämmernden Lauben verwildern, Palästen im Mondenschein, Wo die Mädchen am Fenster lauschen, Wann der Lauten Klang erwacht Und die Brunnen verschlafen rauschen In der prächtigen Sommernacht. –
|
Vágyódás (Magyar)Fenn csillagok fénye aranylott, kinéztem az ablakon, s a postakürt szava hangzott a távoli tájakon. A szívem lángra lobbant: ó, ki utazna velem — gondoltam el titokban — e pompás nyári éjjelen!
Két ifju legény közelgett ott a hegy oldalán, daluk fölverte a csendet. Miről is szólt? Talán száz szédítő meredekről, hol a lomb zúg szüntelen, s hol a forrásvíz sebesen dől le az erdei éjjelen.
S szólt szobrokról is az ének, s kertekről, hol busa fák lombján átsejlik a kőzet, s holdfényes paloták ablakáról, ahol olykor lánynép fülel éberen, s alvó kutak vize mormol a pompás nyári éjjelen.
|