Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Dehmel, Richard: Ének fiamhoz (Lied an meinen Sohn Magyar nyelven)

Dehmel, Richard portréja
Kosztolányi Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

Lied an meinen Sohn (Német)

Der Sturm behorcht mein Vaterhaus,

mein Herz klopft in die Nacht hinaus,

laut; so erwacht' ich vom Gebraus

des Forstes schon als Kind.

Mein junger Sohn, hör zu, hör zu:

in deine ferne Wiegenruh

stöhnt meine Worte dir im Traum der Wind.

 

Einst hab ich auch im Schlaf gelacht,

mein Sohn, und bin nicht aufgewacht

vom Sturm; bis eine graue Nacht

wie heute kam.

Dumpf brandet heut im Forst der Föhn,

wie damals, wenn ich sein Getön

vor Furcht wie meines Vaters Wort vernahm.

 

Horch, wie der knospige Wipfelsaum

sich sträubt, sich beugt, von Baum zu Baum;

mein Sohn, in deinen Wiegentraum

zornlacht der Sturm, hör zu, hör zu!

Er hat sich nie vor Furcht gebeugt,

horch, wie er durch die Kronen keucht:

sei Du! sei Du!

 

Und wenn dir einst von Sohnespflicht,

mein Sohn, dein alter Vater spricht,

gehorch ihm nicht, gehorch ihm nicht:

horch, wie der Föhn im Forst den Frühling braut!

Horch, er behorcht mein Vaterhaus,

mein Herz klopft in die Nacht hinaus,

laut...



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.gedichte.xbib.de/Dehmel,

Ének fiamhoz (Magyar)

Házunk vihar vigyázza fönt,

szívem az éjszakába döng

vadul, így zúgott a farönk,

hogy felriadtam, mint gyerek.

Én kisfiam, figyelj ide:

bölcsőd pihéibe

apád szavát sóhajtják a szelek.

 

Én is kacagtam könnyedén

egykor és föl se keltem én

viharra, ám jött egy kemény

éj, mint a mai.

Morajlik az erdő vajúdva hajh,

mint akkor, hogy a tompa zaj

úgy mennydörgött, akár apámnak szavai.

 

Halld, borzad a bimbós rengeteg,

a fák ma körökbe rengenek,

fiam, az álmaid felett

az orkán tombol és kacag.

Az sem hajolt meg senkinek,

a lombon át feléd liheg:

ne hagyd magad!

 

S ha akaratját köti rád,

édes fiam majd agg apád,

ne értsd meg, mit kiált a vád:

Halld a tavaszt, gerjedve szabadul!

Halld, házunk orkán söpri fönt,

szivem az éjszakába döng

vadul...



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://epa.oszk.hu/00000/00022/00267/07883.htm

minimap