Hoddis, Jakob van: Világvége (Weltende Magyar nyelven)

Dem Bürger fliegt vom spitzen Kopf der Hut,

in allen Lüften hallt es wie Geschrei.

Dachdecker stürzen ab und gehn entzwei

und an den Küsten - liest man - steigt die Flut.

Der Sturm ist da, die wilden Meere hupfen

an Land, um dicke Dämme zu zerdrücken.

Die meisten Menschen haben einen Schnupfen.

Die Eisenbahnen fallen von den Brücken.

Repül a csúcsfejű polgár kalapja,

Vészkiáltás hasít a levegőbe.

Tetőfedők potyognak nyakra-főre,

Szökik az ár - s az ifjúság hírül adja.

Itt a vihar: a bőszülő tenger árja

Kövér gátakat döntve partra bukdos.

Mind több ember tüsszög: terjed a nátha.

Vonatokat hánynak a viaduktok.