Borchert, Wolfgang: Nagyváros (Großstadt Magyar nyelven)

Die Göttin Großstadt hat uns ausgespuckt
in dieses wüste Meer von Stein.
Wir haben ihren Atem eingeschluckt,
dann ließ sie uns allein.
 
Die Hure Großstadt hat uns zugeplinkt –
an ihren weichen und verderbten Armen
sind wir durch Lust und Leid gehinkt
und wollten kein erbarmen.
 
Die Mutter Großstadt ist uns mild und groß –
und wenn wir leer und müde sind,
nimmt sie uns in den grauen Schoß –
und ewig orgelt über uns der Wind!

A nagyváros, az istennő minket sivár
kövek tengerébe köpött.
Leheletét is beszívtuk mi már,
amikor megszökött.
 
A nagyváros, a szajha csak kacsint,
s már puha és züllött karjába estünk,
sántikálunk gyönyör s kín útjain -
szánalmat nem kerestünk.
 
A nagyváros, az anya jó hozzánk. Ha nyűtt lett
seregünk, és célt nem talál,
hamuszürke ölébe ültet,
s az örök szél fölöttünk orgonál.