Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bleutge, Nico: Vándorló részecskék, a meglátás (wandernde teilchen, das sehen Magyar nyelven)

Bleutge, Nico portréja
Julia Schiff portréja

Vissza a fordító lapjára

wandernde teilchen, das sehen (Német)

war diese eine bewegung, der landschaft punkte vorzugeben

sicherungskästen, knoten, die in den fels gestemmten

pfosten aus holz, und die eingewickelten boote. das meer

 

kehrte langsam ans ufer zurück, an den bruchstellen

sickerte luft durch die steine und senkte den druck

in den ohren. hörspuren, wärmere töne, das ein-

 

und ausfahren des zuges an den berghängen: dieser weiche

rhythmische schwung, der die häuser nach oben holte

das licht vor den fenstern stieg leise mit, eine zarte drehung

 

hielt die schultern über der sandfläche fest

ihre grob geschliffenen kanten bogen sich ein

in die mulden der strandmauer, hinter die tangpfade

 

griffen vereinzelt zweige, die kleinen bewässerungsgräben

vor den garben aus reisig und stroh, die sich feucht

dehnenden beete. nur auf den schmalen kalkterrassen

 

gab die luft ein wenig nach, und die töne wurden leichter

von den büschen angelockt, von den auf-

und abtauchenden blättchen. bis an die brüstung

 

der hangtreppe kamen die wellen heran, ihre flechten

aus seegras verschluckten die hand und die öligen teilchen

die sich streckten und wieder zusammenzogen



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://www.engeler.de

Vándorló részecskék, a meglátás (Magyar)

az egyetlen mozdulat, mely a táj elé pontokat tesz

mentőszekrényeket, kötegeket, a sziklának feszített

faoszlopokat, és becsomagolt csónakokat. a tenger

 

lassan visszatért a parthoz, a törések helyén

levegő szivárgott a köveken át és csökkentette a fülekben

a nyomást. hangnyomok, melegebb tónusok, a ki –

 

és befelé közlekedő vonat a hegyoldalakon: ez a puha

ritmikus lendület, amely a házakat felemelte

az ablakok előtt a fény is halkan szállt vele fel, egy finom fordulat

 

fogva tartotta az oromvállakat a homokfelület fölött

durván csiszolt élei bekanyarodtak

a strand falának mélyedéseibe, a moszatos ösvény

 

után nyúltak elszigetelt ágak, kis öntözőárkok

rőzse- és szalmakévék és nedvesen

tovahúzódó ágyások. csak a keskeny mészteraszokon

 

lazult kissé fel a levegő és a tónusokat könnyebben

magukhoz csábították a bokrok, meg a föl-

és alámerülő levélkék. a hullámok feljöttek

 

a lejtő lépcsős mellvédjéig, tengerifű fonataik

elnyelték a kezet és a kiterjedő majd ismét

visszahúzódó olajos részecskéket



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://ketezer.hu

minimap