The Table and the Chair (Angol)
I
Said the Table to the Chair, "You can hardly be aware How I suffer from the heat And from chilblains on my feet. If we took a little walk, We might have a little talk; Pray let us take the air," Said the Table to the Chair.
II
Said the Chair unto the Table, "Now, you know we are not able: How foolishly you talk, When you know we cannot walk!" Said the Table with a sigh, "It can do no harm to try. I've as many legs as you: Why can't we walk on two?"
III
So they both went slowly down, And walked about the town With a cheerful bumpy sound As they toddled round and round; And everybody cried, As they hastened to their side, "See! the Table and the Chair Have come out to take the air!"
IV
But in going down an alley, To a castle in a valley, They completely lost their way, And wandered all the day; Till, to see them safely back, They paid a Ducky-quack, And a Beetle, and a Mouse, Who took them to their house.
V
Then they whispered to each other, "O delightful little brother, What a lovely walk we've taken! Let us dine on beans and bacon." So the Ducky and the leetle Browny-Mousy and the Beetle Dined, and danced upon their heads Till they toddled to their beds. Feltöltő | Angyal Leó |
Az idézet forrása | http://www.nonsenselit.org |
|
Az asztal és a szék (Magyar)
I Szólt az asztal: jaj, te szék, el nem hinnéd semmiképp, a hőtől mennyit szenvedek, s négy lábamon tyúkszemek! egy kis sétát tehetnénk, levegőznénk! csevegnénk! egy kis pletyka, szabadon! így szólt az én asztalom. II Az asztalhoz szólt a szék: mennék én, ha mehetnék! őrültség a gondolat! nem tudunk, hát nem szabad! Sóhajtva szólt az asztal: már a próba is vigasztal! annyi lábam, mint neked, ernyin járni csak lehet! III Lassan mentek tipp-topogva, le a lépcsőn a városba, és bicegve és kocogva körbe forogtak totyogva, minden ember felkiáltott, aki látta azt a párt ott: ni! az asztal és a szék! levegőzni jöttek épp! IV Fasoron át messzi zöldben kastélyt láttak lenn a völgyben, elkeveredtek! estig jártak, sehogy haza nem találtak, míg kalauznak erdőn át béreltek egy kis kacsát! egy cincért s egy egeret! egész díszkíséretet! V Otthon aztán boldogan: ó, hogy mentünk! mily vigan! ünnepeljük a napocskát! együnk szalonnát! babocskát! s velük ettek: kacsa, cincér, az egérke volt a pincér, s fejre állva táncolt mind, míg kidőltek egyenkint.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://irc.sunchat.hu/vers/ |
|