Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Langland, William: Könyv a Paraszt Péterről (részlet IV) (The Vision Concerning Piers Plowman (detail IV) Magyar nyelven)

Langland, William portréja

The Vision Concerning Piers Plowman (detail IV) (Angol)

Passus V (detail)

 

But there was no wight so wise that he knew the way thither

But blundered like beasts over banks and on hills

A long time, till 'twas late that they a man met

Apparelled as a Paynim in a pilgrim's wise.

He bare a staff bound with a broad strip

In bindweed wise wound about.

A bowl and a bag he bare by his side;

An hundred ampullas on his hat set,

Signs of Sinai and shells of Galicia,

Many a cross on his cloak keys also of Rome

And the vernicle in front so that men should know

And see by his signs what shrines he had sought.

This folk asked him first from whence he did come.

 

`From Sinai,' he said `and from our Lord's sepulchre;

Bethlehem and Babylon I have been in both;

In Armenia, in Ajexandria and many other places.

Ye may see by my signs that sit on my hat

That I've walked full wide in wet and in dry,

And have sought good saints for my soul's health.'

 

`Knowest thou aught of a saint that men call Truth?

Could'st thou show us the way where that wight dwelleth?'

 

`Nay, so help me God!' said the man then,

`I saw never palmer with pike nor with scrip

Ask after him, till now in this place.'

 

`Peter!" quoth a plowman and put forth his head,

`I know him as well as a clerk doth his books.

Conscience and Mother-Wit made known his place

And made me swear surely to serve him for ever

Both in sowing and setting so long as I work.

I have been his follower all these ffty winters,

Both sown his seed and driven his beasts,

And watched over his profit within and without.

I dike and I delve and do what Truth biddeth:

Sometimes I sow and sometimes I thresh;

In tailor's and tinker's craft what Truth can devise;

I weave and I wind and do what Truth biddeth.

For though I say it myself I serve him to his pleasure;

I have good hire of him and oftentimes more.

He is the readiest payer that a poor man knoweth;

He withholds not his hire from his servants at even.

He is lowly as a lamb and lovely of speech,

And if ye are wishful to know where that he dwelleth,

I shall show you surely the way to his place.'

 

`Yea, dear Piers,' quoth these pilgrims and proffered him hire

For to wend with them to Truth's dwelling-place.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.people.fas.harvard.edu

Könyv a Paraszt Péterről (részlet IV) (Magyar)

A zarándok és Paraszt Péter (részlet)

 

De ugyan nem akadt köztük az utat ismerő bölcs,

botorul botorkáltak, barmokként, parton-dombon;

alkonyult, amikor valaki szembe jött velük,

pogány gúnyában, zarándokként görnyedve.

Bot volt vele, széles szalag lengett rajta,

köré csavarodott, mint a kacsos szulák.

Oldalán edény lógott, zsák lebegett még ott,

száz ámpolna kevélyen szegélyezte kalapját,

Sinai jelei, sorra, Galícia sápadt kagylói,

köpenyén kereszt számos, római kulcsok csakígy,

elöl Veronika-kendő, lássa valahány szem,

merre zarándokolt, a világ mily zugait látta.

Kérdezték tőle a népek: honnét került haza.

 

„A Sinairól jöttem", szólt, „és sírjától Urunknak;

Betlehem és Babilon földjét bebolyongtam,

ődöngtem Örményországban, ősi Alexandriában.

Jelzik a jelek, még hol mindenütt jártam, nézzétek,

kalapom szárazságról és kopogó esőkről szól,

és a szentek gyötört lelkemet gyógyították."

 

„Ismersz-é oly szentet, kinek neve Igazság?

Lennél-e vezetőnk, válaszolj, lakhelyéhez?"

 

„Isten a tanúm, hogy nem!" felelt az tagadólag.

„Nem láttam még embert, ki ezt kereste volna,

eddig elértem, senki sem kérdezett felőle engem."

 

„Szent Péterre!" szólt egy földműves, fölbukkanva a tömegből.

„Ismerem őt igen jól, tudós így könyvei lapját.

Józan Ész s Lelkiismeret jelölte meg lakhelyét,

megeskettek rá szentül, hogy csakis őt szolgálom,

ültetek és vetek, valameddig csak bírom, érte.

Önzetlen követője ötven télen is átal,

magvető, sose tétlen, állatait tereltem,

hasznára így ügyeltem kívül és bévül, híven.

Ások, túrom a földet, áld s vezet az Igazság;

olykor vetek, csépelek máskor;

szabok, foltozok üstöt, az Igazság ügyel rám;

szövök-fonok, velem van, áld s vezet az Igazság.

Bár mindezt magam mondom, öröme van miattam;

takaros bért ad érte, néha még többet is.

Szívesen fizet ő, tudja ezt a szegény;

szolgáitól a bért, bizony, nem fogja vissza.

Alázatos, bárányként, és igen szép beszédű,

és ha meg akarnátok tudni, merre lakik,

én ugyan megmutatom magas honának útját."

 

„Jó, drága Péter”, szólt erre, s pénzt kínált sok zarándok,

ne ingyen vinné őket az Igazság lakába.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap