Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Suits, Gustav: Dal Észtországról (Laul Eestist Magyar nyelven)

Suits, Gustav portréja

Laul Eestist (Észt)

Õudne kui needmine ajalugu,
mahatallatud jõuetu sugu,
kõverad, küürakad vaevakased,
juurtega, juurteta mädasoo mülkas

See on Eesti.

Sois kas neis valmivad viljade voosid?
Noorelt ju närbuvad põskede roosid,
roostetab tegude haljas teras.
Rängalt rabavad hallaöö piitsad.

Oleme Eestis.

Kes küll heledalt naerda siin suudaks?
See, kes mured kõik rõõmuks muudaks.
Koorma all kummargil õhkab elu
veel aga Hädaoru küla kohal.

Eesti elu.

Hundipajud, pedajapalud…
Teistviisi mühavad tammesalud,
teisiti viinapuulehestikus
lõuna taeva all kostavad laulud.

Eestis sajab

hääletult roosteudude märga.
Ei siin haljast loorberipärga
vajuta keegi lauliku pähe.
Saatustest troostitum sündida

laulikuks Eestis.

Laulame tundes, et varakult kaome,
siia neetud sohu vist vaome.
Millest aga unistame, surmalapsed?
Paremast teistele elupäevast.

Eesti päevast.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://kirjanduslugu.edu.ee

Dal Észtországról (Magyar)

Iszonyú, átkos történelem,
letaposott nép, erőtelen.
Törpenyír, göcsörtös és görbe,
gyökere ingoványba fogódzik -

Ez Észtország.

Dús gabonája teremhet-e lápnak?     
A piros arc itt korán lesz sápadt.      
Tettek acélját megfogja a rozsda,     
éji fagy korbácsa csattog vadul.

Észtországban vagyunk.

Vidáman nevetni közülünk ki tud?  
Öröm nincs, a bánatból bőven kijut.
Az élet legörnyed nehéz súly alatt,   
Siralom Völgye itt minden falu.

Észtország élete.

Csak gyalogfűz ha nő itt, meg fenyőberek.  
Másképp zúgnak a komoly tölgyesek.          
Szőlőlevél közt, hol Dél napja süt,   
más nóta csendül, könnyedebb, kedvesebb.

Észtországban szitál

rozsdaködök nyirka száll nesztelen.
Dalos homlokára babér nem terem.
Hangod értetlenül hideg ködbe vész.
A legkeserűbb sors: dalosnak születni

Észtország földjén.

Míg éneklünk, közben elsüllyedünk,
az undok mocsár elbánik velünk.
Miről álmodjunk hát, halál fiai?
A jobb napokról, mik másokra jönnek:

Észtország napjairól.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G.

minimap