Alver, Betti: Harangszó (Kellahääl Magyar nyelven)

Kellavalaja kallim aare
suurde vormi
sulama peab.
          Isa vaeva
          ta väike tütar
          hirmsal valamisviivul
          teab.

Ainsa hüppega
sulametalli
laps
heidab end
alaspäi.

Meister ahmab-kahmab...
          Ta pihku
          väike punane king
          ainult jäi.

Uus kell
sai nii elava hääle
nagu oleks tal
nooruke hing.

Aga vaikse ilmaga vahel
ta kuminas kuuldi sõnu
          “Minu king!...
          Minu king!...
          Mu king...”

 
/Kaug-Ida legend/

A harangöntő leghőbb vágya
önteni szépen szóló
nagy harangot.
            Mily nehéz
            ez a munka
            az ő kicsi lánya
            tudja.

Egyetlen ugrással
az olvadt fémbe
veti magát
lefelé
kis fejével.

A mester jajgat,
           de már késő,
           a kezében csak egy kicsi
           piros cipőt tarthat.

Az új harang
így kel életre
és szól mintha
egy kislány lelke lenne.

Néha az éj csendjében
Így zúg a harang:
             „A cipőm kérem,
              A cipőm kérem,
              bim-bam, bim-bam...”

 
/Távol-keleti legenda/