Kareva, Doris: [Ott hol kéz kezet elenged] ([Sääl, kus inimese käsi] Magyar nyelven)

Sääl, kus inimese käsi
laseb lahti teise käest,
ainsa karjatuse viivul
maailm veereb alla mäest.

Tühjad sõnad tuule viivul
plagisevad kõigest väest.
Pole purje. Paljad lipud
laeva edasi ei vii.

Igihaljad mägiaasad,
igatsuste lumitipud,
kurbus valuni.

Ott hol kéz kezet elenged
sikoltás a pillanat -
s egész világ ingva-rengve
omlik össze ez alatt.

Mennyi érzés, mennyi nagy szó -
s mindnek üres belseje.
Áll a hajó, melyen zászló
lobog vitorlák helyett.

Örökzöldek lenn a földek,
s fönn, hol jég s hó - tündökölve
idegenség. S félelem.