Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Césaire, Aimé: Mágia (Magique Magyar nyelven)

Césaire, Aimé portréja
Weöres Sándor portréja

Vissza a fordító lapjára

Magique (Francia)

avec une lèche de ciel sur un quignon de terre
vous bêtes qui sifflez sur le visage de cette morte
vous libres fougères parmi les roches assassines
à l'extrême de l'île parmi les conques trop vastes pour leur destin
lorsque midi colle ses mauvais timbres sur les plis tempétueux de la louve
hors cadre de science nulle
et la bouche aux parois du nid suffète des îles englouties comme un sou
 
avec une lèche de ciel sur un quignon de terre
prophète des îles oubliées comme un sou
sans sommeil sans veille sans doigt sans palancre
quand la tornade passe rongeur du pain des cases
 
vous bêtes qui sifflez sur le visage de cette morte
la belle once de la luxure et la coquille operculée
mol glissement des grains de l'été que nous fûmes
belles chairs à transpercer du trident des aras lorsque
les étoiles chancelières de cinq branches trèfles
au ciel comme des gouttes de lait chu réajustent
un dieu noir mal né de son tonnerre



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.wikipoemes.com

Mágia (Magyar)

ahogy az ég rányal egy karaj tájra
ti állatok ráleheltek e holt leány arcára
ti szabad páfrányok gyilkos sziklák közén
sziget peremén csigahéjak közt melyek túl-tágak e sorsokhoz mérve
mikor a dél süti rossz jegyét a nőstényfarkas viharzó fodraira
kifelé burkából a semmi tudásnak
és a száj a fészek meredekjén garasként elsüllyedt szigetek ura
 
ahogy az ég rányal egy karaj tájra
garasként elfeled szigetek prófétája
álmatlan ébretlen ujjatlan horogfonalatlan
mikor a tornádó csattan a kunyhó-cipókat szertevágva
 
ti állatok ráleheltek e holt leány arcára
paráznaság szép párduca vésett kagylóhéj éke
mi voltunk a nyár magvainak lágy csúszása
szép testek a papagáj háromágu szigonyára szánva
mikor az ötágu itélő csillagok
ég lóheréi mint lehullt tej cseppjei
bajhozó fekete istent a villámával egyesítenek



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaW. S.

minimap