Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Faille, Pierre della: A fal (Le mur Magyar nyelven)

Faille, Pierre della portréja

Le mur (Francia)

Pendant que cette femme inconnue, tournée vers le mur blanc, attendait qu’on la fusille, mon angoisse était interminable à la porte du juge qui ne m’avait pas encore fait remettre mon questionnaire.
Je me savais innocent. Mais, sait-on jamais? Une réponse mal libellée sinon mal interprétée pouvait entraîner mon désastre. Des hommes pâles chuchotaient autour de moi que le juge était un colonel et traitait tout le monde de déserteur.
Avais-je jamais déserté ? Qui peut dire avec certitude qu’il n’a jamais déserté ? Une seule chose était certaine: je refusais furieusement qu’on me fusille.
Quand un commissortit du cabinet du juge, traînant un relent d’encre fraîche, pour dire à cette femme qu’elle pouvait s’en aller, qu’on l’avait sans doute graciée, qu’elle se hâte de prendre le large, je te regardai, mais ton sourire était forcé et mon angoisse intacte



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.servicedulivre.be

A fal (Magyar)

Miközben az ismeretlen asszony a fehér falnak fordulva várta agyonlövetését, végtelen szorongással álltam a bíró ajtajánál, mert még nem küldte vissza a kérdőívemet.
Ártatlannak tudtam magam. De hát mit lehet tudni? Egy rosszul megszerkesztett vagy éppen előadott válasz a pusztulásomat jelenthette. Sápadt emberek sugdosták köröttem, hogy a bíró egy ezredes, aki mindenkit dezertőrnek tart.
Dezertáltam-e valaha? Ki mondhatná bizonyossággal, hogy sosem dezertált? Egyetlen dolog volt bizonyos: dühösen utasítottam vissza, hogy agyonlőjenek.
Mikor az alig-száradt tinta áporodott szagát vonszolva, egy ülnök lépett ki a bíró irodájából, hogy közölje ezzel az asszonnyal, miszerint elmehet, tekintve, hogy kétségkívül megkegyelmeztek neki, tehát táguljon mihamarébb, rád néztem, de mosolyod erőltetett volt, s szorongásom érintetlen.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. Gy.

minimap