a holnap eltolódott a bizonytalan időben
jelenléti viszonylagosság átgázol rajtunk
látszanak a pörzsölődés nyomai
égettek
tűzzel-vassal
árammal-drótokkal
és amivel lehet még
de nem elég
fojtottak hurokkal
kínoztak ólommal
mérgeztek mindennel
átvertek ezerszer
amivel lehet még
szögeztek vasakkal
kampóztak acéllal
kezembe sulykolt
világegyetem
lehet még
miért hagysz el engem erőmnek fogytán
gyertyámról viaszod is magamra cseppen
örömhöz üröm jár lassú alkonyodban
mikor arcomra fagy utolsó maszkod
miért hagytál el Uram-apám
