Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rab Zsuzsa: Mi dai rifugio (Otthont adsz Olasz nyelven)

Rab Zsuzsa portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Otthont adsz (Magyar)

Amint az ajtón benyitok,
kezemnek
otthont adsz a tiédben.
Befogadod, mint csavargót a házba,
ott vacok várja, tűzhely, vacsora,
nincs lárma, nincs tülekvés.
A lélek felbátorodva
kioldja átázott cipőjét,
vizes harisnyáját kötélre dobja,
aranyfényű teát tesznek elébe,
illatos málnaízzel,
vágnak mellé, amennyi jólesik,
a friss kenyérből.
Aztán, ha a lélek, felbátorodva,
egy kicsit kutat még a polcon,
talál ott rejtett örülnivalót:
kis üveg mézet,
vagy egy pozsgás-piros almát.
Csak annyi kell, hogy a kezemnek
egy pillanatra
otthont adj a tiédben.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://blog.xfree.hu/

Mi dai rifugio (Olasz)

Come varco la tua soglia,
la mia mano
trova un rifugio nella tua.
La accogli, come faresti con un vagabondo,
dove l’attende un giaciglio, focolare, la cena,
non v’è frastuono, non v’è tumulto.
L’anima incoraggiata
slaccia le sue scarpe intrise d’acqua,
le calze bagnate butta sul filo,
le posano davanti un tè dorato,
con tanto di profumo e sapor’ di lampone,
ti offrono del pane fresco
quanto di garba.
Poi, se l’anima un po’ rincuorata
va a frugare su qualche scafale,
là troverà per alettar’:
una boccetta di miele,
o una succulenta mela rossa.
E’ sufficiente, che tu dia alla mia mano,
solo per un attimo,
un rifugio nella tua mano.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap