Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rab Zsuzsa: Il tutore (A pártfogó Olasz nyelven)

Rab Zsuzsa portréja

A pártfogó (Magyar)

Mert soha semmi nem történt vele:
begyét sorsoddal habzsolja tele.
Gyötrelmeidet plántálja magába.
Születnél Újra: ott is ő a bába.
Házasságodban ő a hím-anyós.
Könyveli, hány jelzővel vagy adós,
ha méltat a Háztáji Szösszenetben,
hogy foglyul ejtsen, hogy lekötelezzen.
Zseni lehetsz, ha ő meg óriás;
mondd: műremek, ha mondja: jó irás.
Kölcsönkenyérből így hízik a rangja.
Les távcsöve ágyadra és agyadra.
Lélekbúvár, ítész, mindentudó,
Kazinczy, Pláton, Freud és Kupidó.
Vonszol sugárzó tisztesség-keresztet -
alóla buzgón hágat és fedeztet.
A kulcslyukon csügg, kívül, sterilen,
úgy pezsgeti a vért ereiben.
 
Szavaidért lekotor a tüdődig.
Hessentenéd: ő sorsodon tünődik.
Firtat, megért, vigasztal, bólogat,
lágy jóságába nyomja orrodat,
te meg, te meg - elugrasz fintorogva!
Lesujt az ég a háládatlanokra:
megállj csak, egyszer megfizetsz ezért -
Utóbb leveszi rólad a kezét.
 
 
1967



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaAranyvasárnap

Il tutore (Olasz)

Perché a lui non è mai accaduto niente:
il suo gozzo con il tuo destino riempie.
I tuoi tormenti in sé stesso trapianta,
Se dovessi rinascere: ti farebbe sempre da balia.
Nel tuo matrimonio lui è la suocera maschile.
Registra di quanti aggettivi gli sei debitrice,
se ti elogia nei Versetti Casalinghi,
solo per catturarti, per essergli grata.
Puoi esser’ un genio, se lui è gigante;
dì: è un opera d’arte, se dice: è scritto bene.
Il suo rango s’ingrossa dal tuo torto subito.
Suo binocolo spia la tua mente, il tuo letto.
Psicologo, critico, onnisciente,
Kazinczy, Freud, Cupido, Platone.
Trascina la croce radiosa del esser’ dabbene –
sotto, fa copulare e montare con ardore.
Infecondo, attaccato al buco della serratura,
così riesce a bulicare il sangue nelle sue vene.
 
Per le tue parole, fino al tuo polmone scava.
Lo scacceresti: ma lui sul tuo destino medita.
Rivanga, comprende, ti consola, annuisce,
con la propria bontà molle ti avvolge,
e tu, e tu – ti scansi facendo le smorfie!
Il ciel s’abbatterà sugli ingrati:
attenta, un giorno pagherai per questo –
Presto o tardi ti lascia al tuo destino.
 
1967



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap