Illyés Gyula: Som dogga (Mint a harmat Norvég nyelven)

Reádcsapódnék mint a harmat,

Mint folyóvíz átfolynék rajtad,

Gondolataim lágy szellőjét

Két kezeden megérezhetnéd.

Kezem úgy simul, mint hű állat,

Pilláim alá takarnálak,

Fektetnélek szép egem alá és

Jövendőm gyönyörű rétjére.

Hogy mondjam el? Midőn karodban

Legeslegelőször aludtam,

Álmomban gyerekkorom társa

Egy kis kutya nyalt a fülembe.

Búvok melléd s karolván védlek,

Győzelmi zászlómnak tűznélek;

Mint egykor anyámnak térdére

S borulnék úgy is rád, mint sírra.

1927

Som dogga ynskte eg å falle over deg,

som elvevatn ynskte eg å risle over deg.

På hendene dine: den mjuke vind

frå tankane mine, vår og linn.

Som trufast dyr: smyge handa mi mot deg,

med augevippane: breie varleg på deg.

Under min herlege himmel: vår seng,

vi låg på mi framtids vakre eng.

Å, korleis sei'det? Den fyrste gongen,

da eg hadde sovna hos deg den gongen

kom barndomsvenen, ein hund, dit inn

i draumen: slikka meg på øyre og kinn.

Eg klamrar meg til deg, eg vernar om deg,

til sigersflagg ynskte eg gjere deg.

Over deg, som over mor mi bøygd som gut.

Men og som over ein gravstein, lut.

1927

Knut Ødegård og