Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

József Attila: L'inventario è pronto (Kész a leltár Olasz nyelven)

József Attila portréja

Kész a leltár (Magyar)

Magamban bíztam eleitől fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicső harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.



Az idézet forrásahttp://mek.niif.hu

L'inventario è pronto (Olasz)

Avevo fiducia in me stesso sin dall’inizio –
a chi non possiede niente, certamente questo
non costa troppo. Meno che ad un animale,
che è da sempre condannato a morte.
Anche avendo paura, onore mi son fatto -
son nato, mi ero perso poi mi son distinto.
Ho pagato ciascuno, secondo proprio merito,
chi mi dava gratis, l’amavo di più per questo.
Se la donna giocava con me, mi lusingava:
credevo per davvero – per farla contenta!
Sfregavo le navi, tiravo acqua con i secchi,
ho fatto il grullo davanti ai signori dotti.
Vendevo pennacchi, libri, talvolta pane,
se mi conveniva -  anche poesie e giornale.
Non in guerra gloriosa, neppure su un capestro,
finirò i miei giorni nel letto, è questo che spero.
Sarà quel che sarà, oramai l’inventario è pronto.
Ho vissuto – anche altri ne son morti di questo.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap