Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

József Attila: (Weiser entweich ich jäh...) ((Talán eltünök hirtelen...) Német nyelven)

József Attila portréja

(Talán eltünök hirtelen...) (Magyar)

Talán eltünök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.
 
Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.
 
Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.
 
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.
 
Ifjuságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.
 
 
1937. nov.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.mek.oszk.hu

(Weiser entweich ich jäh...) (Német)

Weiser entweich ich jäh vielleicht.
Wie Wildspur will im Wald vergehen.
Alles warf hin, verpraíßte leicht
und kann die Prüfung nicht bestehen.
 
Im Qualm, der mir ins Auge biß,
dörrte mein Kindesleib als Knospe.
Von Harm zerlegt mein Sinn, ein Riß,
wenn ich erkenn, wie weit ich's brachte.
 
Zeitig schnitt mir ins Fleisch die Gier,
die irrend in die Fremde raste.
ich umringt zittriger Reue Spalier
und sagt: Wart' noch zehn Jahre, raste!
 
Schon schier aus Trotz begriff ich nie
der Mutterworte Sinn und Tracht.
Verwaist, unmündig dann und frech
Lab ich die Lehrer ausgelacht.
 
Den grünen Dschungel, meine Früh,
wähnte ich frei und ewig rasseln,
und jetzt hör ich, verweint und glüh,
verdorrte Äste trocken prasseln.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaD. M.

minimap