Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gergely Ágnes: Invocazione prima di spegnere le luci (Fohász lámpaoltás előtt Olasz nyelven)

Gergely Ágnes portréja

Fohász lámpaoltás előtt (Magyar)

Uram, óvj meg a tökéletességtől.
Mint vasalópokróc szélén az ékalakú
égésnyom: hagyd meg rajtam
hibáimat, kezed nyomát. E városban,
hol a két part egymást vicsorogva nézi,
rajzolj rám holland tulipánmezőt. S ha
tárgyaidra írod: „vigyázat, nagyfeszültség”,
helyezz el cinkosként áramkörödben. Olyan
ritkán látható az esthajnali csillag, régi
juhnyájak őre. Kumuluszok közt, a
szétragadt világban nem látjuk egymást.
Perzselt, pusztuló, zárlatos csontjaimban
őslények emlékezetével
add világítanom, míg besötétlik.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttps://moly.hu/

Invocazione prima di spegnere le luci (Olasz)

Signore, preservami dalla perfezione.
Come l’impronta, a forma di cuneo, bruciata
sul bordo della coperta di stiro: lascia che io
conservi i miei difetti, l’impronta della tua mano.
In questa città, in cui le due rive si guardano l’un
l’altro ringhiando, disegna su di me un prato
olandese di tulipani. E se scrivi sui tuoi oggetti:
“attenzione alta tensione”, come complice posami
nel tuo circuito. La stella vespertina si vede così
raramente, il custode dei vecchi branchi di pecore.
Tra i cumuli, in questo mondo scollato, non vediamo
l’un l’altro. Nelle mie ossa arsicce, morenti e in corto
circuito con la memoria di un essere primitivo
concedimi di risplendere, finché si fa sera.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap