Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Petrőczi Éva: Il pesah di coloro che son rimasti (Az ittmaradók páskája Olasz nyelven)

Petrőczi Éva portréja

Az ittmaradók páskája (Magyar)

Tíz vérbe-reménybe-várakozásba
pácolt hosszú napon át
ette-ette a ház
nagyanyám kovásztalan kenyerét.
(Élesztőért túl nagy ár a halál:
lőttek a sarkon, a boltnál!)
Egyszóval: kicsi gázsütőnk,
ama „rerni”, a csúnya nevű,
laposka lepénnyel csitította az éhünk.
És nem gondolt nagymama
arra, hogy Exodusunk idején
az ittmaradók páskáját gyúrta
harapásnyi hazává,
fájdalom-bogos ujjaival.
 
Pécs 1956 – Budapest, 2006.
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásaszerző elfogadott kézirata

Il pesah di coloro che son rimasti (Olasz)

Attraverso dieci lunghi giorni, immersi
nel sangue, speranza e in attesa,
si sfamava la casa
col pane azzimo fatto dalla mia nonna.
(La morte, come prezzo per il lievito, è troppo alto:
sparavano all’angolo, a ridosso del negozio!)
con una parola: il nostro piccolo forno a gas,
quel “forno” di nome bruttino,
placava la nostra fame con una focaccia piatta.
E la nonna non pensava, che durante
il tempo del nostro Exodus, con le sue
doloranti, nodose dita, stava impastando
in un morso della Patria,
il pesah di coloro che son rimasti.
 
Pécs, 1956 – Budapest, 2006
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap