Baranyi Ferenc: Gialla rosa (Sárga rózsa Olasz nyelven)

Rózsa, rózsa, sárga rózsa,

nap szinének hordozója,

úgy virulsz a pusztán folyvást,

mint sóhajok közt mosolygás.

Sóhajokból kél a szél is,

mely letép s kórók közé visz,

egyszál rózsa ennyi szélben

addig sem marad egészben,

szél a szirmod szerteszórja

rózsa, rózsa, sárga rózsa.

1969

Rosa, rosa, gialla rosa,

del sole avente i colori radiosa,

sì nella puszta sai ancora sbocciare

qual tra sospiri un sorriso può fare.

Vento anche dai sospiri s'innalza,

t'afferra appieno ed ai cardi ti sbalza,

di rosa esposta a tal vento severo

nulla alla fine più resta d'intero,

vento dispersi i tuoi petali posa

rosa, rosa, gialla rosa.