Fodor András: Apertamente (Szemtől-szembe Olasz nyelven)
|
Szemtől-szembe (Magyar)1 Ezt a tekintetet valaha szépnek láttam. Pontosnak és elemzően okosnak, a mindent magába hivó bizakodás testvéri fókuszának. Most, mint két megfakult üvegpupilla, úgy néz rajtam át. Nem tudok elmerülni sugarában. Akár torzító gömbtükörben, nem látom benne vonásaimat.
2 Ebben a hangban valamikor örvények titka forgott. Hit és öröm, a lelkesült, a gazdag megengedés játéka: lehet így is, úgy is. Most, mint a kopogó hideg kaucsuklabdák nyesett logikája, a beidegzett reflexek, csak az ágaskodó fölény, hogy önmagát védve mindent visszavágjon.
3 Elmegy, nem véve észre: tulajdonképpen itt se volt, hogy a mindenható szigor bűvöletében egyre csak vélt igazát eszményitette; hogy még annyit se mondott búcsúzkodón: - Azért jó, hogy te is vagy.
|
Apertamente (Olasz)1 Un tempo, consideravo bello, questo sguardo. Preciso e intelligente analizzatore, il punto focale della fiducia fraterna che tutto in sé richiama. Or’ mi trapassano, come due pupille di vetro sbiadite. Non ci riesco a immergermi nei suoi raggi. Come nello specchio deformante non distinguo i miei lineamenti.
2 In questa voce un tempo, il segreto dei vortici turbinava. Fede e gioia, il vibrante, ricco gioco della concessione; è possibile in un modo o nell’altro. Ora come la logica smozzata delle fredde ticchettanti palline di caucciù, riflessi spontanei, solo il vantaggio rampante, che per difendere sé stesso rimbalza tutto indietro.
3 Se ne va, senza rendersene conto: per la verità non è stata neppure qua. Che nel fascino del rigore onnipotente, idealizzò in continuazione la propria supposta verità; che andandosene non disse neppure tanto: - Comunque, è bello, che ci sei anche tu.
|