Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Fodor András: I miei peccati (Bűneim Olasz nyelven)

Fodor András portréja

Bűneim (Magyar)

Nevetséges, mért nem tudok mást,

csupán, hogy jó és jobb legyek,

hogy mig nyugalmam igaza világit,

parázsló vasból metszi glóriáit

fejem köré a gyűlölet.

 

Mert nem elég a tiszta szándék.

Gyanus, ki mindig adni tud.

Fordul a félszeg kérelem haragba,

dacos hetykén kezemre visszacsapja

a kinyitott kaput.

Mit tud a bosszu arca rólam?

Szemébe néznék, nincs hova.

A bizalom szép tükre álnok,

orrom csavarja, gyomromig szivárog

a megromolt hűség szaga.

Ártatlan mégis, hogy lehetnék?

Mig él az önvád, mig a kín

tetemre hív, faggat naponta,

el sem itéli, föl sem oldja

emberszabásu bűneim.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://inaplo.hu

I miei peccati (Olasz)

E’ ridicolo, perché non son capace d’altro,

solo esser buono e migliore ancora,

finché la verità della mia pace brilla,

l’odio, dal ferro rovente ritaglia le sue

glorie, intorno alla mia testa.

 

Perché la verità pura non è sufficiente.

E’ sospetto colui che è sempre capace dare.

La timida preghiera in rabbia si tramuta,

e ribatte caparbia e baldanzosa il portone

spalancato, sulla mia mano.

Cosa ne sa di me il viso della vendetta?

Lo guarderei negli occhi, ma non so dove.

E’ subdolo il bel specchio della fiducia,

mi torce il naso, l’odore della fedeltà guasta

fino lo stomaco mi penetra.

Eppur’ come potrei essere innocente?

Finché autoaccusa è viva, finché il tormento

alla prova del feretro mi invita, inquisisce

senza sosta, non condanna, ma neanche assolve

i miei peccati, di cui solo io son capace.

 

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap