Vers a törvényekről (Magyar)
Én sokáig csak azért írtam,
hogy helyem legyen a rendben,
s fölöslegessé ne váljak valahogy,
mint petróleumlámpa kormos üvege,
mely szekrény tetején hányódik - villanyfényben.
Később értettem csak meg,
hogy nem kell igyekeznem,
nincs oly kicsi élet, mely igazolásra szorul,
s ha szólni tudok, hát erről szóljak, erről,
hogy hatalmat s alázatot ad az élet,
mely önnön súlyától terhes, s új életeket teremt,
s a halál is csak a születésért van
ezen a földön.
Önnön törvénye szerint
kering
a nedv a fűben, fában.
A virág nem vétkezik;
elnyeli az odatévedt bogarat,
ha nyelnie kell.
A természet nem büntet,
föl sem emel,
csak munkáját végzi,
végzi, amit végeznie kell.
Eltipor, ha megzavarod.
De ha hagyod
a folyót folyni,
amerre folynia kell,
hátára vesz és visz
közönyösen.
Mindez egyszerű:
a törvényeket
ismerni kell.
(1958) | Feltöltő | Fehér Illés |
| Az idézet forrása | http://hervaygizella.adatbank.transindex.ro |
|
Poesia sulle leggi (Olasz)
Avevo scritto lungamente solo
per rivestire un posto nell’ordine,
che in qualche modo non diventi superflua,
come il vetro fuligginoso della lampada di petrolio,
sballottato sopra l’armadio – sotto una luce elettrica.
Solo più tardi avevo capito,
che non devo sforzarmi,
non v’è vita così piccola, che abbisogna d’una conferma,
e se posso parlare, che parli dunque di questo,
del fatto, che la vita dà potere e umiltà,
è gravida dal proprio peso, crea nuove vite,
e su questa terra anche la morte funge
solo per la nascita.
La linfa, nell’erba, nell’albero,
scorre
secondo la propria legge.
Il fiore non commette peccato;
ingoia, se ingoiare deve,
il là capitato insetto.
La natura non punisce,
neppur ti rialza,
continua a far il proprio lavoro,
svolge quel, che svolgere deve.
Se la disturbi ti annienta.
Ma se lasci
scorrere il fiume
secondo il suo proposito,
ti prende sulla groppa e ti porta
del tutto indifferente.
Tutto questo è semplice:
le leggi bisogna conoscere.
(1958) |
