Sebestyén Péter: San (Ein Traum Szerb nyelven)

Széttart a tükör, semmiség kering a tekintet fókuszában.
Hajnali ötkor méretet veszel a boldogságról. A május
rózsát szeret, mondod, áthajolsz fölöttem és a halál
regimentjei masíroznak a homokba fúló sikátorokban.

Odvaja se ogledalo, u fokusu pogleda ništa kruži.
U svitanju u pet o sreći uzimaš meru. Veliš, maj
ružu voli, preko mene se sagneš i regimenti smrti
marširaju u sokacima koji se u pesku dave.