Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kassák Lajos: 63 (Među zgradama predgrađa…) (63 (A külvárosok házai között…) Szerb nyelven)

Kassák Lajos portréja

63 (A külvárosok házai között…) (Magyar)

A külvárosok házai között élek a mezítelen lány és a durva káromkodások testvérségében gyakran ki akarok törni korlátaim közül
a gondolat egy késszúrás itt minden pillanat egy szem a hétköznapok láncából
de nem a könyörgés az ami a számon van nem a fájdalom sem a meghasonlás keserű vize érzem a kezed érintését és azt hogy egyszer kivezet engem a kerítés mögül ahol virágaim hervadnak
érzem hogy a rosszat és jót egyformán megérdemlem az igazságos mérleg híve vagyok
éles szemekkel és kemény kezekkel
magányosan állok itt színekkel és formákkal telítve s mondanivalókkal
amik rólunk és miattunk szólnak
azoknak akik megértenek és azokról is akik nem értenek meg
ó napjaim
el nem veszthető napjaim a padlásszobákból műhelyekből országutakról
és a vidám emlékű kocsmákból
merre fordul az árnyék amin röpülök
fekete vagy fehér ez a pont
tengeren ringatnak hogy kiáltsak
hallgatok
alszom.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://dia.jadox.pim.hu

63 (Među zgradama predgrađa…) (Szerb)

Među zgradama predgrađa u bratskoj zajednici sa golom devojkom i grubim psovkama provodim dane često zaželim vlastite ograde rušiti
pomisao ubod noža je tu svaki tren alka u lancu svakodnevnica
ali to što mi je u glavi nije molitva nije bol niti gorka voda razdora doticaj tvoje ruke osećam i to da će me jednom izvan one ograde gde mi cveće vene izvesti
osećam da i dobro i zlo jednako zaslužujem poklonik sam klackalice pravde
izoštrenim vidom i tvrdim rukama
usamljeno ispunjen bojama i formama te idejama stojim tu
koje o nama i zbog nas govore
onima koji me shvaćaju i onima koji me ne ne shvaćaju
o moji dani
moji večno prisutni dani iz mansarda radionica drumova
i krčmi veselih uspomena
u kom pravcu se okrenula senka na kojoj plovim
crna ili bela je ta tačka
na morima me ljujaju da povičem
šutim
spavam.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://feherilles.blogspot.com

minimap