Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Vajda János: Vinte anos depois (Húsz év múlva Portugál nyelven)

Vajda János portréja

Húsz év múlva (Magyar)

(Gina emlékkönyvébe)

 

Mint a Montblanc csucsán a jég,

Minek nem árt se nap, se szél,

Csöndes szívem, többé nem ég;

Nem bántja újabb szenvedély.

 

Körültem csillagmiriád

Versenyt kacérkodik, ragyog,

Fejemre szórja sugarát;

Azért még föl nem olvadok.

 

De néha csöndes éjszakán

Elálmodozva, egyedül -

Mult ifjuság tündér taván

Hattyúi képed fölmerül.

 

És ekkor még szivem kigyúl,

Mint hosszu téli éjjelen

Montblanc örök hava, ha túl

A fölkelő nap megjelen…



KiadóOsiris Kiadó, Budapest
Az idézet forrásaVajda János összes költeményei. Osiris Klasszikusok

Vinte anos depois (Portugál)

(No álbum de Gina)

 

Qual gelo nos picos do Monte Branco,

que não dana nem sol, nem sequer vento,

não arde meu coração, em descanso;

não vivo da paixão novo tormento.

 

Miríades de estrelas ao redor

de mim brilham, à porfia, coquetes,

sobre mim lançam raios; mas nem por

isso de novo quem eu sou derrete.

 

Às vezes, na silente madrugada,

acordando, sozinho, se define,

no lago fantástico da passada

juventude, tua imagem de cisne.

 

E, então, meu coração doura já,

como, nas longas noites de Inverno,

quando sol nascente rompe acolá,

no Monte Branco essa neve eterna.



Az idézet forrásaAntologia da Poesia Húngara. Lisboa, Âncora Editora, [2002.] p. 95.

minimap