Dante, Alighieri: Mit oly buzgón ontottál, s oly erősen (L’amaro lagrimar che voi faceste Magyar nyelven)

"L’amaro lagrimar che voi faceste,

oi occhi miei, così lunga stagione,

facea lagrimar l’altre persone

de la pietate, come voi vedeste.

Ora mi par che voi l’obliereste,

s’io fosse dal mio lato sì fellone,

ch’i’ non ven disturbasse ogne cagione,

membrandovi colei cui voi piangeste.

La vostra vanità mi fa pensare,

e spaventami sì, ch’io temo forte

del viso d’una donna che vi mira.

Voi non dovreste mai, se non per morte,

la vostra donna, ch’è morta, obliare".

Così dice ’l meo core, e poi sospira.

Vita Nuova XXXVII

„Mit oly buzgón ontottál, s oly erősen,

sok-sok keserü könnyed, te szegény szem,

könnyen fakasztott könnyet más szemében,

mert sírni rajtad volt alkalma bőven,

s most hirtelen a lelkem arra döbben,

hogy kész lennél ezt elfeledni szépen,

ha nem volnék hívebb tenálad én sem,

ahhoz, akit sirattál egy időben.

S gondolkodóba ejt e hiuságod,

s bátortalanná tesz, hogy szinte félek

láttán a hölgynek, aki látni óhajt.

El ne feledd, amíg van benned élet,

halott úrnődet, ki az égbe szállott."

Így szól szívem és megremegve sóhajt.