Le più belle poesie (Olasz)
Le più belle poesie si scrivono sopra le pietre coi ginocchi piagati e le menti aguzzate dal mistero. Le più belle poesie si scrivono davanti a un altare vuoto, accerchiati da argenti della divina follia. Così, pazzo criminale qual sei tu detti versi all’umanità, i versi della riscossa e le bibliche profezie e sei fratello a Giona. Ma nella Terra Promessa dove germinano i pomi d’oro e l’albero della conoscenza Dio non è mai disceso né ti ha mai maledetto. Ma tu sì, maledici ora per ora il tuo canto perché sei sceso nel limbo, dove aspiri l’assenzio di una sopravvivenza negata. Feltöltő | Cikos Ibolja |
Az idézet forrása | http://www.aldamerini.it |
|
A legszebb versek (Magyar)
A legszebb versek a kövekre íródnak sebzett térdekkel és a rejtélytől érzékennyé vált elmékkel. A legszebb versek egy üres oltár előtt íródnak, az isteni őrület ezüstjeivel körülvéve. Így, mint őrült bűnöző, aki vagy, te írod verseidet az emberiségnek, a felszabadulás sorait, és a bibliai jóslatot és Jónás testvére vagy. De az ígéret földjére ahol az arany alma és a tudás fája nő Isten sosem szállt le és téged sosem átkozott el. De te igen, állandóan átkozod dalodat, mert leszálltál a pokol tornácára, ahol a megtagadott túlélés abszintjét szívod.
|